- A kerékpározás elméleti kérdéseiről tájékoztat igen részletesen.
- Számos érdekességgel, illetve gyakorlati tanácsokkal is szolgál.
- A műhöz befektetés nélkül is hozzájuthatunk. A kiadvány anyaga a szerző hozzájárulásával szabadon letölthető, PDF dokumentum formájában olvasható.
- A kiadás óta eltelt huszonöt év eredményei nem kaphattak helyet a könyvben.
- Olvastam volna még, de a 181. oldalon véget ért a szöveg.
A Kerékpárosok könyve (Bicajoskönyv II.) a Bicajos könyv folytatása, tartalmi kiegészítése. (A szerző Új! Bicajoskönyv című munkája – Frigoria Kiadó, 1994 – magában foglalja mindkét kötet anyagát).
A szóban forgó írásmű, vagyis a második számú bicajos könyv, a Sport Kiadó gondozásában jelent meg 1988-ban. Mérete 14 × 20 cm, terjedelme 181 oldal. A szöveg között 86 ábra foglal helyet. Fejezetei jobbára azoknak szólnak, akiket az elmélet is érdekel, nem csupán a gyakorlat.
A mű legfontosabb erénye, hogy tudásanyaga több könyvet és egyéb forrást is helyettesíthet. Nem kell a különböző tényeknek könyvtárakban stb. utánanéznünk, keresgélnünk, ebben a dolgozatban jó eséllyel minden fontos adatot megtalálunk. A szöveg számos érdekességet is magában foglal, például különleges kerékpárokról, alkatrészekről olvashatunk. Emellett a szerző bőven ellát gyakorlati tanácsokkal, olyanokkal is, melyek a Bicajos könyvből kimaradtak. Nevezetesen ilyen a kerékpár méretezése, személyhez igazítása; hogyan fejlesszük bicajunkat, milyen szempontok szerint válasszuk ki a helyettesítő alkatrészeket; stb.
A könyv áttekinthető, nyelvezete szakszerű, de egyáltalán nem kedélytelen. A szerző világosan fogalmaz, bizonyos fejezetek megértéséhez azonban szükség van gyakorlati órákra is, más szóval fel kell ülni a bringára, és kipróbálni a leírtakat. Akinek van már „vezetési” tapasztalata, könnyebben megemészti a szóban forgó szövegrészeket.
A könyv első fejezete kedvcsináló a bringázáshoz, elsősorban persze azoknak, akik még nem szánták rá magukat, hogy nyeregbe szálljanak. Ha már sport, mozgás, miért éppen a kerékpár? Tulajdonképpen erre a kérdésre kaphatunk választ ebben a szakaszban.
A második fejezet az ember, jelesül a kerékpáros fiziológiájáról értekezik. Hogyan, illetve mivel „működik” a biciklista? Mire figyeljünk evéssel, ivással, pihenéssel stb. kapcsolatban? Hogyan tekerjünk hatékonyan? Ezzel összefüggésben a szakasz végén különleges hajtóművekről is szó esik.
A harmadik fejezetben a szerző arról elmélkedik, mire használja erejét a kerékpáros különböző helyzetekben. Miként befolyásolja teljesítményét a hegymenet, a szembe fújó szél stb. Ugyanitt részletesen beszél a táplálkozásról is: táblázatot közöl például különböző élelmiszerek energiatartalmáról. A végére hagyta a kerékpárost sújtó elemi csapásokat (gördülési ellenállás, légellenállás). Ezekkel kapcsolatban is minden lényeges kérdést körbejár.
A negyedik fejezet az áttételi arányok helyes megválasztásáról szól. Gyakorlati tanácsokkal is szolgál, hogyan válasszuk ki a megfelelő alkatrészeket. Ezen kívül megtanít eredményesen pedálozni (de nem a hivatali előmenetel érdekében).
A könyv ötödik fejezete a hatékonyságra és a kényelemre helyezi a hangsúlyt. Megtudhatunk egyet s mást a váz anyagairól, felépítéséről, méretezéséről (geometriai jellemzők), illetve a helyes testtartásról és a bringa testre szabásáról is.
Hogyan mozog a kerékpár? – teszi fel a kérdést a hatodik fejezet. Autós könyvekben „vezetéstechnika” lehetne a cím. Van itt minden: kanyarodás, ugrabugra, fékezés, jó tanácsok: mit tegyünk veszélyes helyzetekben, és mi a teendő, ha elestünk (álljunk fel, mondanám én, de itt többről van szó).
A hetedik fejezet címe „Óvatosan, körültekintően!” Először is megtudhatjuk, hogy milyen okból következnek be leggyakrabban a kerékpáros balesetek, és hogyan kerüljük el a veszélyes helyzeteket. Sorra kerül a bringa műszaki állapotától kezdve, a kerékpáros „állapotáig” minden biztonsági tényező, sőt még ennél is több. Mit tegyünk, ha jön a kutya? Hogyan szállítsunk kerékpáron gyermeket? Hogyan hajtsunk keresztül a síneken hasra esés nélkül?
A nyolcadik fejezet a kerékpáros (elsősorban a túrázó) öltözködéséről szól, valamint a védőeszközökről. A legfontosabb tudnivalók: hogyan előzhetjük meg fülünk lefagyását télen, illetve a hőgutát nyáron.
Az utolsó, kilencedik fejezet tulajdonképpen a kerékpár fejlesztéséről szól. Ha felmerül egy alkatrész cseréjének igénye, hogyan válasszunk másikat, olyat, ami kívánalmainknak legjobban megfelel. A szerző segít eligazodni a különböző méretezési normák között is. Néhány ábrát is közöl, többnyelvű útmutatót a kerékpár fontosabb alkatrészeit illetően. Terítékre kerülnek bizonyos márkák és típusok, ezen kívül a kerékpár minden lényeges összetevője. Csupán a legújabb fejlesztések, eredmények stb. hiányoznak.
A könyv végén kapott helyet az irodalomjegyzék – külön a felhasznált források, külön a magyar nyelvű munkák –, összesen 48 tétel. Az utolsó oldalakat a Tárgymutató foglalja el.
Nagy Sándor második bicajos könyve – jóllehet a népszerűsítő kiadványokat képviseli – nem a könnyen emészthető olvasmányok sorába tartozik. Feldolgozása nem is egy estére szóló elfoglaltság. Elkötelezett bringásoknak ajánlom, érdeklődőknek és tanulni vágyóknak. Azoknak, akik a szerző kijelentése alapján találva érzik magukat: „ha valakit valami igazából érdekel, akkor azt az adott témakörnek minden vonatkozása érdekli”.