A lánc kopásának ellenőrzése ilyen eszközzel (mint pl. a BTL-51 láncnyúlás-ellenőrző) a legegyszerűbb.
Túlzásnak látszik egy ilyen vasdarabért csengő aranyakkal fizetni.
Korábban tolómérővel ellenőriztem a lánc kopásának mértékét. Sokat kellett vele szöszmötölni, megelégeltem, és beszereztem ezt a BTL-51 láncnyúlás-ellenőrző sablont. A súlyának megfelelő aranyat kell kiadni érte, ez az egyetlen hátránya, különben örökös darab. Még ha negyedévenként ellenőrzöm is a láncot (ami talán nem túlzás), hajlott hátú vénség leszek, mire a jó minőségű, kopásálló ötvözetből készült vastag lemezen a használat jelei megmutatkoznak.
Ezen BBB szerszám kezeléséhez nem kell műszaki diploma. Jól meg kell feszíteni a láncot, becsúsztatni valahová a Shrek füleire emlékeztető rövidebb tüskéket, és lesni az eredményt. Ha beesik a mérő hosszabb tüskéje a csapok (pontosabban a görgők) közé, a lánc nyúlása elérte a 0,75, illetve az 1,00% körüli értéket: itt az ideje beszerezni, illetve felszerelni egy új láncot. Amikor a lánc nyúlásának mértéke a határértékek közelében van, a mérést különböző szakaszokon megismételve eltérő eredményeket kaphatunk: egyszer beesik a tüske, másszor nem. Ez a lényegen, sajnos, nem változtat.
Internetes oldalakon megtalálható a tolómérős módszer leírása, de a közölt adatok ellentmondásosak. Lássuk akkor, mi a helyzet a valóságban. Előrebocsátom, a 200 forintos műanyag tolómérő erre a feladatra alkalmatlan.
Legyen a lánc a legnagyobb lánctányéron, illetve a legnagyobb lánckeréken, hogy lehetőség szerint a legjobban megfeszüljön. A lánc egyik kényelmesen hozzáférhető egyenes szakaszán jelöljünk ki egy csapot egyes számúnak, majd keressük meg innen számítva a tizediket. A tolómérő belső pofáit illesszük az 1. és a 10. csaphoz, illetve görgőhöz. Feszítsük a mércével a láncot, amennyire lehet, és olvassuk le, jegyezzük fel a mért értéket. Ismételjük meg a műveletsort még néhányszor, de mindig más és más csapok, illetve görgők között mérjünk. (Minél több adatunk van, annál kisebb lesz a mérési hiba.) Számoljuk ki a mért értékek átlagát. Új, még használatba nem vett lánc esetében 10,65 cm körüli értéket kell kapnunk. A 0,75%, illetve az 1,00% mértékű nyúláshoz tartozó értékek ezek szerint 10,72 cm, illetve 10,75 cm körüli.
Szerkesztés (az eredeti vélemény hozzáadva: 2011-11-22, 18:18)
A Shimano CN–HG50 (8 sebességes) lánc – úgy tűnik – méreteiben valamelyest különbözik más gyártók hasonló alkatrészeitől. Egy másik ügy kapcsán méricskéltem különböző láncok görgőit, és akkor tapasztaltam, hogy a HG50 görgőinek átmérője átlagosan 0,04 milliméterrel kisebb. Tíz görgő között a távolság ennél a láncnál 10,69 cm körülinek adódott. Kérdés ezek után, hogy a Shimano láncok esetében ez általános jelenség, vagy kivételes példány akadt a kezembe.
Számomra az is kérdés, hogy a gyártók hogyan igazodnak a szabványokhoz, illetve mekkora tűréssel dolgoznak. A kerékpárlánc görgőinek szabványos átmérője elvben 0,306 hüvelyk (7,77 mm). A legtöbb cég azonban 7,75 mm átmérőjű görgőket gyárt, legalábbis a katalógusok szerint. Az a néhány lánc, amit módom volt megmérni, látszólag kilóg a sorból, pl. Connex 800 (7,70 mm), Wippermann West Germany (7,70 mm), Shimano CN–HG50 (7,66 mm). Meglehet, a műszerem nem pontos, a különbség azonban ettől függetlenül mérhető.
Szerkesztés vége
Ha valaki maga javítja, gondozza a bringáját, a lánc kopását is ellenőriznie kell időnként. Lehet mérni a nyúlást tolómérővel (ha van ilyen a szerszámkészletben), de eléggé körülményes a mércével, papírral, ceruzával, számológéppel vacakolni. A láncnyúlás ellenőrző mérce leegyszerűsíti a feladatot. Elég egyszer beruházni rá, és ha el nem vész kézen-közön, talán még az unokák is hasznát veszik.