neked is van véleményed?

Hogyan kaphatsz kárpótlást a biztosítóktól azért,
ami jogosan megillet!


ugyved
Nagy Péter kerékpáros baleset szakjogász
  • A vagyoni kártérítés mellett, egy jó ügyvéd segítségével, annak többszörösét lehet, NEM VAGYONI kártérítés címén a biztosítótól megszerezni! Hogyan?

  • A biztosító társaságok nem gonoszságból, egyszerűen alaptermészetükből és profitmaximalizálási céljaikból adódóan nem szeretnek fizetni.

  • Kedvenc járgányod minden egyes sérült porcikája aranyat vagyis jó magyar forintot ér! Mi a helyzet a Te testrészeiddel, nem beszélve lelki sérüléseidről?

  • Legtöbbször az emberek nem is tudják, hogy a kerékpárjukban és felszerelésükben esett kár megtérítésén túl, járna nekik egy, gyakran jelentősebb összegű, nem vagyoni kártérítés is!

Ha harc, hát legyen harc!

Ahhoz, hogy a győzelem reményében indulhass a biztosítókkal szemben és ütőképes kárigényt nyújthass be, meg kell ismerned a harcmodorukat, stratégiájukat és módszereiket.

Egy tapasztalt, a biztosítók trükkös fogásait, valamint a hatályos jogszabályokat alaposan ismerő szakember sokkal rövidebb idő alatt és kategóriákkal nagyobb hatékonysággal képes kikényszeríteni a lehető legnagyobb, jogosan járó kártérítési összeget.

Mint Nagy Péter, a kimondottan kerékpáros balesetekre és azok kártérítési ügyeire specializálódott ügyvéd, aki sok értékes és hasznos információval tudja ellátni a hozzá forduló bringás ügyfeleket.

Kérdezz-felelek

Tartalom
Általános kérdések

1. Ha a balesetkor rendőrök is helyszíneltek, akkor mi az eljárás további menete?

Ebben az esetben sérüléstől függően indul szabálysértési vagy büntetőeljárás. Ha a sérülés gyógytartama a nyolc napot meghaladja, akkor büntetőeljárás indul. Itt a sérült bringást tanúként hallgatják meg. Ajánlott a büntetőeljárásban sértetti jogi képviselőként ügyvédnek megbízást adni, mert sor kerülhet szembesítésre és egyéb olyan eljárási cselekményekre, ahol speciális szaktudás szükséges.

2. Mi a kárrendezés folyamata, kinek kell a kárigényt és mikor előterjesztenie?

A kárigényt egy új, 2010. január 1. napján hatályba lépett törvény alapján - egyezően a korábban hatályos kormányrendelettel - a baleset napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni a biztosító felé. Ez egy kifejezetten hosszú eljárás, amely a legritkább esetben fejeződik be egy éven belül. Ennek az elhúzódó eljárásnak az indoka, hogy a biztosító csak a károsult végállapotának kialakulásakor fizet, bár addig előleget utalhat.

3. Szabályosan haladtam kerékpárommal a kerékpárúton, amikor egy figyelmetlen autós keresztezni szerette volna az én útvonalamat, s emiatt elütött. Komolyan megsérültem, mentő jött értem, rendőrök helyszíneltek. A kerékpárom szintén tönkrement, utóbb az autós nem jelentkezett, de el kellene indítanom a kárrendezést.

A kárt az autós kötelező biztosítója fogja megtéríteni, természetesen kérelemre. Ez a kártérítés vonatkozik mind a kerékpárban keletkezett kárra, mind az úgynevezett nem vagyoni kárra, amely a sérülés elszenvedését, a kórházi vagy otthoni kezelést hivatott fedezni. Ha súlyos a sérülés, akkor ez akár milliós összeg is lehet. Utóbbi esetben ad absurdum járadékigényt is elő lehet terjeszteni, persze ezt szakértőnek kell igazolnia.

4. A rendőrségi határozat a baleset után egy évvel érkezett meg, és most nyújtanám be a kárigényt, de kifutottam a 30 napból. Ilyenkor mi a helyzet?

A 30 napos bejelentés természetesen kötelező, a 2010. január 1. előtt hatályban volt kormányrendelet szintén 30 napos határidőt tartalmazott. Nem kell várni a nyomozó hatóság határozatára, hiszen a szabálysértési vagy a büntetőeljárás elkülönül a polgári eljárástól, be kell adni haladéktalanul a kárigényt. A határidő elmulasztásának azonban jogvesztő következménye nincsen, hiszen az igényeket 5, azaz öt éven belül lehet érvényesíteni. A 30 napos határidő értelme az, hogy például ne sérüljön rá a balesetet szenvedett később, s a korábbi baleset miatt indult kárügyben érvényesítené az újabb sérülését is.

Balesetek tanúk és rendőrségi helyszínelés nélkül

1. Engem egy parkolóhelyről induló autós nem vett észre, elkapta a hátsó kerekemet és emiatt elestem. A hölgy tovább hajtott, viszont a vázam megrepedt és a kerekem is tönkre ment! Ilyenkor mi a teendő?

Amennyiben a rendszám a balesetkor még olvasható, abban az esetben mindenképpen feljelentést kell tenni segítségnyújtás elmulasztása miatt, amennyiben személyi sérülés is történt, vagy cserbenhagyás miatt, ha csupán a kerékpár rongálódott.

Ha a rendszámot az ütközés miatt nem lehetett megjegyezni, abban az esetben tanút kell szerezni, s úgy feljelentést tenni. Ebben az esetben a nyomozó/szabálysértési hatóság meg fogja szüntetni az eljárást, mert nem találja meg az elkövetőt; a megszüntető határozattal lehet kárigénnyel élni a Magyar Biztosítók Szövetsége előtt, aki akkor fizet, ha iratokkal igazoltan ismeretlen elkövető okoz kárt.

2. Hazafelé tekerve sodort el egy autó és természetesen cserben hagyott, pedig nagyot repültem. Rendszám amit kaptam valószínű nem jó. Tanukat nem írtam össze. Feljelentés volt írásban, de eddig semmi reakció. Vállam azóta nincs rendben! Mi a javaslatod ilyen ügyben?

Sajnos értelmes, használható adatokat tartalmazó tanúvallomás és rendszám nélkül nem érdemes belefogni ilyen ügybe. Miért? A nyomozást az elkövető ismeretlen kiléte miatt meg fogják szüntetni, s emiatt a Mabisz sem fog fizetni. Utóbbinak is kellene kézzelfogható eredmény a nyomozásból, azt pedig nem tudunk előadni, mert a nyomozás nem vezetett eredményre.

3. Az 1. kérdés/válaszban olvasom: "...a Magyar Biztosítók Szövetsége előtt, aki akkor fizet, ha iratokkal igazoltan ismeretlen elkövető okoz kárt."
A 2.-ban pedig: "A nyomozást az elkövető ismeretlen kiléte miatt meg fogják szüntetni, s emiatt a Mabisz sem fog fizetni. Utóbbinak is kellene kézzelfogható eredmény a nyomozásból, azt pedig nem tudunk előadni, mert a nyomozás nem vezetett eredményre". Nekem ez nem tiszta, kérem megmagyarázni, ha lehetséges!

Való igaz, ez egy furcsa paradoxon. A Mabisznak fizetnie kell, de konkrét esetben azt tapasztalom, h ha nincs tanú, akkor nem fizet, hiába ismeretlen az elkövető.

4. Egy autós rámnyitotta az ajtót, és belerohantam. Az ajtó sarka felvágta a jobb kezemen a bőrt olyan 12 centi hosszan és a lendület miatt a mellettem haladó autóra rá- majd alá estem kerékpárommal.

1. Szakértői kérdés annak megítélése, hogy a sérülés 8 napon belül, vagy túl gyógyul. Ha a kezelőorvos 10-12 napot jelez, akkor az szakértői szemmel is több, mint 8 nap, így súlyosnak minősül.

2. A kárigényt részletesen ki kell dolgozni, ellenkező esetben a biztosító hiánypótlást fog kérni. A kár pontos igazolása a károsult kötelessége.

5. Mit tehetek, ha egy vadul rám dudáló autó miatt buktam, tönkrement a bringám festése, elszakadt a ruhám, táskám, ill. horzsolásokat szenvedtem a térdemen és a könyökömön?

Bizonyítani kellene az autós szabályszegését, így azt, hogy olyan helyzetben használt hangkürtöt, amely nem volt megengedett. Ez szinte képtelenség, mert azt is le fogja tagadni, h arra járt, nem csupán azt, hogy hangkürtöt használt... Ha ezeket még lehetne is bizonyítani, akkor is kérdéses, hogy emiatt következett-e be a baleset.

6. Főútvonalon piros lámpánál az út szélén kerékpár úton jobbról előztem az álló kocsisort, amikor is zöldre váltott a lámpa, és az előttem meginduló kocsi jobbra kis ívben bekanyarodott a mellékutcába. Én nem láttam, hogy indexel, és utolérve őt oldalról belerohantam a jobb hátsó ajtójába, ami rongálódott. Nekem komolyabb sérülésem nem keletkezett, de a sofőr követeli tőlem az ajtó javítási díját. Ott akkor írásban elvállaltam a felelősségemet, és megadtam a személyi adataimat. Másnap az interneten úgy olvastam, hogy az autós jobbra kanyarodáskor is köteles elsőbbséget adni a kerékpár úton haladó kerékpárosnak. Ezek szerint nem én vagyok a hibás, vagy mégis?

Érdekes helyzet, ha elismerte a felelősségét. A kanyarodó autónak egyértelműen elsőbbséget kellett volna adnia a kerékpár úton egyenesen továbbhaladni szándékozó kerékpárosnak. Nem kérdés a felelősség kérdése. Javaslom, hogy levélben keresse meg az autóst, hogy a KRESZ mely pontjára hivatkozva kéri kára megtérítését.

Úthibából eredő balesetek

1. Mit kell csinálni ha az úthiba miatt következik be a baleset? Fizet ilyenkor valamilyen biztosító?

Úthiba esetén a közút kezelője köteles kártérítést fizetni; ha az úton olajfolt volt, akkor a közterület fenntartó áll helyt, ha kátyú „okoz” balesetet, akkor az út kezelője köteles fizetni. Mindkét esetben rendőrt kell hívni, helyszínelni kell.

2. Ha úthiba miatt károm keletkezik, akkor irreális rendőrt hívni (=kiröhögnek), ha nincs komoly baj, ellenben – számomra – jelentős anyagi kárról is szó lehet. Hogyan tudom pl. egy törött felni kárigényét érvényesíteni, ha esés nem történt, ellenben több (tíz)ezer forintos károm keletkezett?

Nem „irreális” rendőrt hívni. S nem irreális a kár megtérítését kérni. A közúti közlekedésről szóló törvény a közút kezelőjére ruházza azt a felelősséget, hogy az utak biztonságos közlekedésre alkalmasak legyenek. Amennyiben a közút kezelője ezen kötelezettségét megszegi, úgy kártérítést lehet vele szemben érvényesíteni a polgári jog általános szabályai szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy a károsultnak kell bizonyítania a kárt, az úthibát (tanúkkal, helyszínelésről készült jegyzőkönyvvel, fényképfelvételekkel). Egyáltalán nem lehetetlen „vállalkozás”, s több tízezer forintos kár esetén meg is éri.

3. Ma van 3 hete, hogy súlyos balesetem volt.Hál Istennek nem autós vagy motoros okozta.Kerékpárommal haladtam egy földes úton mikor egy gödörbe belementem és leesett a láncom.Ennek hatására a hátsó kerék beállt és repültem vagy 1 métert.Eltört a bal kezemen az egyik ujjam és a köröm is lejött és a jobb kezemet és térdemet teljesen összezúztam.Azóta a zúzódások elmúltak de a törés még nem forrt össze és a körmöm sem nőtt vissza.Tanú nincs és rendőrök sem látták.Ilyenkor van megoldás?

Ilyen esetekben a közút kezelőjétől lehet kártérítést igényelni. Azonban helyszínelés, tanúk és egyéb bizonyítékok hiányában nagyon nehéz lesz érvényesíteni az igényt.

4. Szentendre felé vezető bicikliút Coránál lévő aluljárós szakasza megtelt esővízzel, amire nem számítottam. Ijedtemben önkéntelenül berántottam az első féket. Sokkos állapotban mentő vitt a kórházba. Ki az út karbantartója, milyen felelősség terheli?

Ebben az esetben - ha volt mentő - rendőr is kellett, hogy helyszíneljen. Amennyiben volt ilyen, akkor abban megállapítják a felelősséget, mármint azt, hogy az útszakasz kinek a karbantartásában, kezelésében van, s kinek kell a kárt megtérítenie. Tudni kell, volt-e helyszínelés. Vannak-e tanúk?

5. Tegnap, szombaton estem egyet biciklivel, egy kátyú miatt. Örültem, hogy túléltem az esést, és karcolásokkal megúsztam a dolgot, úgyhogy hazatekertem, és csak ma jutott eszembe, hogy az út kezelőjétől kérhetek kártérítést, mert vannak károk rendesen - amit ott helyben fel sem mértem. Ilyen esetben mit lehet tenni? Lehet kérni utólagos szemlét a rendőrségtől?

Nagyon nehéz utólag helyszínelést kérni. Ezzel sokan visszaélnének, így erre nem is nagyon van lehetőség. Egyébként az út kezelője köteles lenne megtéríteni a kárt. Javaslom, hogy az út kezelőjénél tegyen a fényképek mellékelésével bejelentést, nem kizárt, hogy a kárt megtérítik, bár a jogalapot alaposan bizonyítani kell.

Kerékpáros által okozott kár esetek

1. Mit kell csinálni ha egy másik kerékpáros okozza a balesetet? Rendőrt kell hívni? Lakásbiztosítás fizeti a kárt?

Ha másik kerékpáros okozza a kárt, nehéz a helyzet, mert a kerékpárosok nem alanyai a kötelező felelősségbiztosítási rendszernek. A lakásbiztosítás erre nem terjed ki. Ebben az esetben csak a kerékpárostól, mint természetes személytől kell kártérítést kérni.

2. A kérdésem a következő lenne: Mi történik olyan esetben, ha gépjárművel vagyok, szabályosan a sávomban haladok mondjuk lassan a dugóban és a mellettem elhaladó kerékpáros a tükrömet letöri? A kerékpáron semmilyen azonosító nincs, utána menni a dugóban nem lehet, de ha utol is érném, nem tarthatom vissza a rendőr kiérkezéséig, nem korlátozhatom őt a személyi szabadságában, ha jól tudom. Az autós kárát ki tudja megtéríteni?

Ez valóban vitatott eset, s csak a károkozó az, akitől a kár megtérítését követelni lehet. Már a károkozó kerékpáros "utolérése" is nehézkes, nemhogy a feltartóztatása. Valóban nehéz azonosítani a rendszám hiányában. Így erre vonatkozóan nehéz olyan tanácsot adni, amely a károsult autós érdekeinek megfelelne. S mivel a kerékpárosnak nincsen kötelező felelősségbiztosítása sem, a kárt közvetlenül tőle lehet kérni.

az oldal tetejére