- Nagy rugóút
- Érzékeny felfüggesztés
- Embertelenül merev a Giant Glory
- Nekem bejön a fejcsőszög (2013 boxxerral, lapos vállal, puha rugóval)
- A láncvilla merevítése és a megic link hátsó rögzítése remek sárgyűjtő hely
- A váltóbovden elvezetése szerintem a 2008, 2009-es támvillákon jobban megoldott.
5 éves álmom volt a Giant Glory, és hát nem csalódtam benne. Illetve talán csak abban az értelemben, hogy nagyobb brutál dögre számítottam, de M-es méretben (Én 183 cm vagyok) rendkívül kezes és kényelmes DH bringát kaptam. Hátul soha el nem fogyó 8,8 col az 223,52 mm rendkívül érzékenyen indul meg, és tag beállítástól függően, de nekem gyönyörűen lineárisan mozog a legvégén felkeményedve.
Nekem nem volt meredek a fejcsőszög, és a monoblockot se vertem eddig oda sehol, szóval nem érzem, hogy alacsonyan lenne.
Rendkívül stabil a Glory, mind kanyarban, mind egyenesben. Mandínerbe úgy bele lehet csapni, hogy váááááá.
Én a tekerés függetlenséget csak annyiban érzem, hogy nem rángatja a pedált a lánc (Stab supreme igen), de azért rendesen pogózik tekerésnél. Talán ha rendesen megtépem, akkor tompul kicsit. Viszont tekerés és fékezés, gurulás közben is marad a hiperérzékeny megindulás, és mozgás.
Rendkívül merev az egész váz, nyilván ennek is köszönhető a nagyon jó irányíthatóság. Pont azt csinálja amit kell.
Egy darabig játszottam a hátsó rugóstag beállításával, és biztos nem is tökéletes még, mert az elején nagyon instabilan és csőrösre dobtak az ugratók. Azért sikerült javítani rajta.
Ma már elérhető 5 éves csúcstechnika mindazoknak akik jót akarnak DH-zni
