Az első saját 29er projektemhez, 2012. novemberében vásároltam és használtan, kb. 1000 km volt benne. Szerencsém volt az átütős verzióval, mert elég ritka; felbukkant egy 2012-es RLT verzió az apróhirdetések közt és azonnal lecsaptam rá. Az utóbbi évek gyakorlata alapján mindjárt egy szervizeléssel kezdtem, mivel az utóbbi pár évben a Rock Shox teleszkópok lábaiban gyárilag elég kevés az olaj. Ebben is kevés volt, de belül mindent rendben találtam. Red Rum zsírból annál többet tettek bele, a tömítőgyűrűk környéke mindenhol tocsogott a vörös színű kenőanyagban.
Bőven volt időm kiismerni: a szerviznaplóm szerint valamivel több, mint 5000 km-t tettem meg vele eddig, aszfaltos edzésektől kezdve a technikai edzéseket és túrákon át a keményebb maraton-versenyzésig idehaza és az Alpokban. Három szervizelést kapott eddig, a negyediket a következő hetekben tervezem, éppen itt az ideje.
Kidolgozása példás, szépen eloxált állítócsavarok kívül, a fékkábel ezen már nem gyorskötözővel, hanem a Fox és X-Fusion villákhoz hasonlóan csavarral rögzíthető, a 15mm-es Maxle Light tengely pedig egyszerű és nagyszerű. A jobb oldali becsúszókon a 80 és 100 mm-es rugóút mellé egy-egy skála található, a becsúszón pedig egy piros gumigyűrűvel könnyedén beállítható a megfelelő beülés.
A beállításhoz a lábon találunk egy tömeghez ajánlott nyomás táblázatot, mely – szerintem – nem igazán tesz lehetővé pontos beállítást. Hagyatkozzunk a saját magunk által mért SAG (beülés) értékére. Negatív kamra leereszt, pozitív leereszt, majd pozitív felfúj. A 75 kg-omhoz nekem 90-95 psi közt jön a 23-25%-os beülés. A negatív kamrát ugyanerre a nyomásra fújom fel – amihez mindig kell egy kis extra türelem. A kompressziót állító csavart és a csillapítást állító tekerőt egyaránt középállásba állítom, a megfelelő nyomás megtalálása után aztán a megfelelő csillapítás finomhangolása félperces, esetleg egyperces művelet (rengeteg videó található erről a Youtube-on, hogyan kell). A kompresszió állítgatását gyakorlottabbaknak ajánlom, akik már egy kissé otthonosabban mozognak az RS teleszkópok működési elvének kérdésében – a középállás általában bárki számára megfelelő. Arra figyeljünk, ha túl sok kompressziót állítunk, a lockout nagyon kemény lesz ugyan, de ha versenyen véletlenül „kilokkolva” felejtjük a teleszkópot, az MCD egység károsodását is okozhatjuk!
Menet közben a viselkedése etalon, a teljes rugóutat agresszív használat mellett kimozogja, mozgása kellően progresszív, fékezés hatására nem ül be hirtelen. Kiállva mászásnál sem pogózik különösebben, a lockout kart még meredek aszfaltos taposásnál is csak ritkán kell használni. A talaj felől érkező kisebb behatásokra azonnal aktivizálja magát, erősen köves részeken sem csalódtam benne, például a Mátra Maratonon, a Kékesről lefelé. Technikás ösvényeken szintén példásan viselkedik, nincs zavaró és kiszámíthatatlanság érzését erősítő hirtelen beülés, a 15mm-es Maxle Light tengelynek hála merevsége pedig példás – pedig 29er méretéhez képest kifejezetten könnyű, tengellyel és a kormánycsapágy rózsájával együtt mindössze 1697 grammot mértem (~19cm-re vágott 1 1/8 nyakkal).
Karbantartása egyszerű, tetszik, hogy mindent el tudok végezni rajta otthon, nincs szükség speciális szerszámokra és belső felépítése sem az a rocket science. (Érdekes módon mégis működik. Jól. Nagyon jól.) A felső kategóriás Rock Shox villákhoz 2012 óta egy teljes felújító szett is jár, így ehhez is járt. A szervizeléshez minden útmutató megtalálható az Interneten és elérhető a gyártó oldaláról, beleértve a .pdf dokumentációkat is, fotókkal illusztrálva. Példás hozzáállás a gyártó részéről – nem csak ezért, de a villa bizony teljesítménye alapján is 5/5 pontos értékelést érdemel nálam!
Szerencsére német webshopokban fel-felbukkan akciózva is, a magyar listaáraknál jelentősen olcsóbb árakon, láttam már 300-320 EUR összegért újonnan, garanciával.