A Shimano Altus hátsó kerékagy csapágyai jó minőségűek, finoman, szabályosan gördülnek. Az ipari csapágyakkal összehasonlítva valamivel gyengébbek, nehézkesebben forognak. Menet közben nem tapasztalni semmi különöset, a tengelyt kézzel megforgatva azonban érezni valamicske egyenetlenséget, közelről fülelve hallani némi súroló hangot.
A porvédelem megítélésem szerint nem tökéletes. A csapágyak nincsenek teljesen feltöltve kenőanyaggal, ezért érdemes az agy beszerelése előtt újrakenni, feltölteni őket, de nem a szokásos lágy csapágyzsírral, hanem annál tömörebb kencével (pl. MOL Liton LTA 3EP). A jó tömítőképességű zsír hosszú időre távol tartja a port és a vizet.
A kazettatest megmunkálása kifogástalan, a fogaskoszorú pontosan illeszkedik hozzá, vagyis nem szorul, nem lötyög. A gyártó szerint a testet egyben kell cserélni, zsigereit nem tanácsos buherálni. A szabadonfutó szerkezet a portól és a fröccsenő víztől eléggé jól védett. Működésével kapcsolatban eddig nem merült fel kifogás. Kenőanyaga vélhetően az alkatrészek teljes élettartamára elegendő (legalábbis remélem, hogy így van).
A szabadonfutó szerkezet nagyon csendes, menet közben nem hallani a kilincsek pergését. Szeretem, ha a gép nem zajong feleslegesen, de azt nem, ha gyászosan néma. Nagyjából négy évtizede minden utamat végigkísérte az óra ketyegését idéző csörlőhang. Ha nem is figyeltem rá minden pillanatban, megnyugtatott: rendben működik a reteszelés. Ezentúl be kell érnem a köpenyek zenéjével, a hajtásrendszer neszezésével.
A Shimano Altus hátsó kerékagy karbantartására, úgy tűnik, nem túl gyakran kell sort keríteni. Nagyjából 1000 kilométert gurultam vele, és még minden rendben levőnek látszik. A csapágyazást sem kellett utánaállítani, annak ellenére, hogy az alkatrészek bejáratósak.
A tengely (költői túlzással) rendíthetetlen, mint Andersen ólomkatonája. Üreges szerkezete miatt is szilárdabb, mint a hagyományos, tömör tengely. Jobb minőségű ötvözetből készül, kevésbé rideg, kevésbé hajlamos a törésre. Ha mégis eltörne, darabjait jól-rosszul összetartja a gyorskioldó. Kis szerencsével el lehet jutni így akár egy műhelyig, akár hazáig.
A gyorskioldó középszerű. Ennek ellenére jól működik, bírja a terhelést. Soha nem nyílott ki; a kereket szilárdan tartja a helyén. Az excenter simán elfordul, nem akadozik. A kar nem szép, nem is csúnya. Az acél szár kicsit rövid, 5 milliméterrel hosszabbra lenne szükségem a váltóvédő miatt. Sajnálatosnak tartom, hogy a Shimano nem gondolt erre és a hasonló szerelvényekre.
Szerkesztés (az eredeti vélemény hozzáadva: 2012-04-12, 17:36)
Az aggyal eddig nem volt semmi gondom. Összesen 8259 kilométert gurultam vele, és még mindig nem kellett szabályoznom a csapágyakat. A tengely nem törött, a gyorskioldó kifogástalanul működik. Por és víz nem került a szerkezet belsejébe. A fogaskoszorú is szilárdan ül a kazettatesten. Egyszóval minden nagyon szép, minden nagyon jó...
A szabadonfutó szerkezet ellenben nagy ritkán rendetlenkedik. Teljesen kiszámíthatatlan időközökben megugrik, szalajt, s közben jellegzetesen reccsen egyet. Úgy hiszem, sikerült rájönnöm a baj okára. Mivel ez a jelenség csak hűvösebb időben mutatkozik (25 ºC alatt), bizonyára a kenőanyag sűrűségének növekedésével, illetve a kilincsek gyengécske rugójával van összefüggésben. A Shimano zsírral töltötte fel a szabadonfutót – indokoltan, hiszen az olaj nem biztosítana hosszan tartó kenést. A zsír azonban hűvösebb időben megdermed, tömörebbé válik. A kilincsek rugóját a mérnökök nyilvánvalóan nem jól méretezték. A rugók ereje a kenőanyag megnövekedett ellenállását nehezen tudja leküzdeni. A kilincseket a besűrűsödött kence lefékezi: nem tudnak kellő gyorsasággal beugrani a fészkükbe, s a reteszelés röpke ideig nem működik. Nyári forráságban semmi bajom a szabadonfutóval, amint azonban hűvösebbre fordul az idő, újra és újra előjön ez a bosszantó hiba. Tenni ellene sajnos nem sokat lehet. Hátrafelé tekerve, a szabadonfutót, kilincseket stb. megmozgatva a zsírt meg lehet törni, folyamatos pedálozásnál azonban újra összeáll.
Szerkesztés vége
Szerkesztés (előző szerkesztés: 2013-08-06, 9:14)
Vettem a fáradságot, és végigolvastam minden idevágó véleményt, sőt az összes Shimano hátsó agyhoz írott ódát. Az eredmény felemás. A többség – néhány hónap használat után – nagyjából elégedett. A kisebbség hosszabb együttélés után is. Az elégedetlenkedők jobbára az árakra panaszkodnak, amiben igazuk is van. Az alkatrészek értéke többnyire nincs összhangban teljesítményükkel. Többen kifogásolják a tengely vagy a csapágyazás gyengeségeit, a legtöbbször ismétlődő sirám azonban a kazettatest, illetve a szabadonfutó tökéletlenségéről szól. Ezek a hibák a felsőbb osztályokban is előjönnek, ami megint csak felveti kérdést: valójában van-e lényegbevágó különbség (az áron kívül) a Shimano különböző csoportokba sorolt alkatrészei között?
A makacsul visszatérő hibák egyenetlen minőséget, alapvetően elhibázott tervezést sejtetnek. Elképzelésem sincsen, vajon a kifogásokról tudomása van-e a gyártónak, s ha igen, figyelembe veszi-e őket. Attól tartok – legalábbis a jelek erre mutatnak –, nem.
Nem örülök neki, de tudomásul veszem, ha a szabadonfutó stb. – tegyük fel – 20000 kilométer gurulás után költözik a másvilágra. Az árát ekkorra megszolgálta. Ellenben igenis szentségelek, ha már a kezdeteknél rakoncátlankodik. Nem csupán a pénzemről van szó, hanem a biztonságérzetemről. El merjek indulni csapodár hátsó aggyal hosszabb útra? Milyen kilátásaim vannak a cserét vagy a javítást illetően Tikmanyosfalva környékén? Hurcoljak magammal tartalék alkatrészt, célszerszámokat, szerelőműhelyt, ha nem akarom kiszolgáltatni magam a véletlennek? Egy kiszámíthatatlanul működő alkatrész rosszabb, mint a nyilvánvalóan vacak. Utóbbival eleve nem próbálkozik az ember, előbbi viszont esetleg éppen a legszorongatottabb helyzetben mond csődöt.
Ha nem ilyet, akkor milyet? Egyelőre nem tudom a választ. Ésszerűtlennek látszik megvenni egy drágább Shimano agyat, ha az sem működik megbízhatóan. Ha nem válik be, többet veszítek. Marad az olcsó Altus, és a próbálkozás. Valamelyik csak kihúz egy-két évet…
Alkatrészt cserélni, jelen esetben a kazettatestet, éppenséggel lehetne, de az eredmény bizonytalan. A hátsó agy ára (mindenestül) 4300–4800 rénes forint, a hozzá való kazettatest ellenben 5800-6300 forint. Nyilván nem akarom kifűzni, újrafűzni, egyengetni a kereket, következésképpen inkább kazettatestet, és nem új agyat veszek – gondolja a Shimano. Igaza is van: okos ember az olcsóbb megoldásokat keresi, különösen, ha nincsen házi pénzjegynyomdája. No de mi van akkor, ha a második kazettatesttel sincsen szerencsém? Két ilyen szerkentyű árából már kitelik egy olcsóbb fűzött kerék.
A kazettatest, illetve a szabadonfutó javítására nincsen mód. Még ha szét is szedem, s utána kifogástalanul össze is tudom rakni a szerkezetet – amire nincs sok esélyem, mert eleve egyszer használatosnak tervezték –, a hozzá való cserealkatrészeket nem tudom beszerezni.
Eddig sem foglaltam aranyba a Shimano nevét, ezután pedig még kevésbé teszem. Bármennyire is igyekszem elfogulatlanul viszonyulni hozzájuk, elfuserált szabadonfutó szerkezetükről és üzletpolitikájukról nem tudok kedvezően nyilatkozni. Sajnálattal megvonok az Altus hátsó agytól egy-egy répát. Egyet a bizonytalankodó, elfuserált szabadonfutóért, egyet a gyártó fentebb részletezett barátságtalan üzleti magatartása okán.
Szerkesztés vége
Szerkesztés (előző szerkesztés: 2013-08-08, 10:41)
Valamikor októberben elhatároztam, amint nélkülözni tudom a járgányt kis időre, szétszedem, és ha lehet, megjavítom a szabadonfutót.
Előkészítettem a szerszámokat és anyagokat:
– hosszú szárú tízes imbuszkulcs a kazettatestet rögzítő bigyó kihajtásához;
– levitézlett lánc (a láncos kazetta-leszedő szerszám pótlására);
– kazetta leszedő szerszám (ehelyett – kipróbáltam – tökéletesen megfelel a menetes fogaskoszorúhoz való racsnileszedő);
– lágy szilikonzsír a kilincsek kenéséhez stb.
Úgy látszik, a szabadonfutó megneszelte a dolgot, mert összeszedte magát. November óta, a hideg idő ellenére, kifogástalanul működik. Nem értem, mi történhetett. Vagy megijedt, mint fájós fog az orvosi váróban, vagy ilyennek tervezték. Két hónapja semmi bajom vele. Teszi a dolgát, ahogyan kell, nem rendetlenkedik.
Módfelett elégedett vagyok a dolgok ilyetén alakulásával, a Shimano baklövését azonban nem tudom megbocsátani. Nem rendes dolog, ha egy alkatrész szeszélyes, mint egy vén… úrinő. Durván számítva egy évig keseríti az életemet, majd előzetes értesítés nélkül egyszerre csak megjavul.
Hiába mennek rendben a dolgok, többé nem bízom meg benne. Mert mi van, ha beüt a mennykő, és a szabadonfutó megint önfejűsködni kezd?
Egyébként nem volna a hátsó aggyal semmi bajom. Tízezer-négyszáztizenöt kilométert gurult, és még mindig nem kellett szabályozni a csapágyakat. Az igazsághoz tartozik, a szabadonfutó sem hagyott soha cserben, csak az idegeimmel játszott nagy ritkán, amikor megugrott.
Az ügynek, a boldog vég ellenére, azért lesznek következményei. Mindenképpen vásárolok egy új hátsó agyat (még nem tudom, milyen típusút), és fűzök egy új kereket. Legyen biztonsági tartalékom, ha beütne a kecskevész.
Szerkesztés vége
