- A sodronylakat (Velotech spirál) egyszerű és kis tömegű szerkezet.
- Nem jelent gondot elhelyezni a bicajon vagy a csomagban.
- Biztonságosabb, mint egy kenderkötél: alkalmi tolvajlás ellen megfelelő védelmet nyújt.
- A Velotech háza táján a drótkötél vastagságát a műanyag borítással együtt mérik, s erről bölcsen hallgatnak.
- A 8 milliméter átmérőjű sodrony szemre is hitvány, elrettentő ereje csekély.
- A méteres kötél a gyakorlatban legtöbbször rövidnek mutatkozik (a méter nyolcvanas – Murphy törvénye szerint – alighanem hosszúnak bizonyul).
- A műanyag borítás egy év alatt elöregszik.
- Hidegben a sodrony megmerevedik.
- A zár nem túl erős, ráadásul beázik. Hidegben a zárlemezkék össze is fagyhatnak.
- A bicaj festését hosszabb idő után gyászolhatjuk: a műanyag borítás koptatja a zománcot.
- Felkészült tolvajjal szemben nem nyújt nagyobb biztonságot, mint egy kenderkötél.
A Velotech spirál lakatot négyféle változatban kínálják. Nekem a rövidebb és vaskosabb sodronyból jutott. A drótkötél átmérője a forgalmazó szerint 12 mm (valójában a cukormázzal együtt is csak 11 mm), hosszúsága 1000 mm. A zárat védő műanyag borítás fekete, a sodrony bevonata füstszínű. A régebbi típusokhoz egyszerűbb kulcsot adtak, az újabbakhoz – úgy látom – másféle jár. Ennek valószínűleg nincsen túl nagy jelentősége. A kulcsok (ne feledjem, kettő van a csomagban) sárgarézből készülnek. A sodronyhoz jár még vázra erősíthető műanyag tartó is. Ezt ki sem próbáltam, hasznosságáról, tartósságáról tehát nem tudok nyilatkozni.
A sodronylakat előnye, mint említettem, egyszerű szerkezete és kezelése, valamint kis tömege. Körbetekerem a kötéllel a vázat a nyeregcső táján, és mindenhova viszem magammal. Nem kell a használatához különösebb előkészületeket tenni. Tovább tart a kulcsot előkotorni, mint a kötelet helyéről levenni. Az első kereket vagy a nyerget behálózni, illetve indulás előtt kiszabadítani sem igényel lényegesen több időt.
A sodrony melegben jól hajlik, karikába tekerhető stb. Túlságosan kis ívben meghajlítani azért nem túl könnyű. Hidegben (nem kell feltétlenül télidőre gondolni) megmerevedik, határozottan ellenáll a hajlítgatásnak. Ettől függetlenül kezelhető marad keményebb fagyban is.
Sajnos a sodrony műanyag borítása hosszabb idő után ledörzsöli a vázról a festéket, miközben maga is fényét veszti. Nagyjából egy év használat után a zárat borító keményebb műanyag is elöregszik: ahol a kötélvégek feszítik, megreped, illetve kisebb darabok törnek ki belőle.
A zár nem látszik túlságosan biztonságosnak. Megerősíteni azonban nem lenne értelme, hiszen a sodrony sem túlságosan ellenálló.
A zárszerkezetet időnként kenni kell. Az olajozás megelőzi a zárlemezkék összefagyását is. Nem rozsdásodik sem a zár sem a sodrony (vigyázok rájuk), egyébként azonban nem tenném tűzbe egyikért sem a kezem. Az esővíz könnyedén bejut a szerkezet belsejébe.
A zárszerkezet reteszét rugó biztosítja. Bezárhatjuk a lakatot (betolhatjuk a zárba a megvasalt kötélvéget), akár benne van a kulcs a zárban, akár nincs, kinyitni azonban csak akkor tudjuk, ha a kulcsot betesszük és elfordítjuk.
A kulcs könnyen jár; a nyitással sosem volt gondom. (A kulcsot mindazonáltal sikerült kissé elgörbítenem, de ez ügyben elsősorban magamat okolhatom.) Zárásnál előfordult, hogy nem toltam be ütközésig a kötélvéget a zárba, s a lakat nyitva maradt. A zárt helyzetet a retesz halk kattanással jelzi: erre figyelni kell.
Meglepően kevés egy méter sodrony, ha kötözködésről van szó. Kipróbáltam: lámpaoszlophoz, valamirevaló fához nem is lehet a bicajt ilyen rövid kötéllel kipányvázni. Ami szóba jöhet: korlát, zászlórúd és hasonló vékonyabb alkalmatosságok. Ellenben az első kerék, illetve a nyereg és a váz összeszíjazásához – jómagam erre használom a sodronyt – éppen ez a hosszúság a megfelelő.
Végül néhány szó a Velotech spirál lakat értékéről. Teljesítménye középszerű, ár/érték aránya jó. Hangsúlyoznom kell: saját csoportjában. Méltánytalan lenne összehasonlítani a sodronyt egy lánc- vagy U lakattal.
Csakis kiegészítőnek, komolyabb lánc vagy U lakat mellé. Az első kerék, illetve a nyereg biztosításához. Erre a célra is inkább csak zárt tárolóban lelakatolt bicajhoz.
Aki kerékpárt köt ki ezzel a drótkötéllel, kihívja a sorsot maga ellen. Ám lelke rajta. A semminél ez is több. Használata bizonyos helyzetekben még ésszerű is lehet. Mondok példákat. Ahhoz a padhoz kikötni lovunkat, amin mi magunk is ücsörgünk – vélhetően biztonságos. Kávézó teraszának korlátjához lehorgonyozni, egy ugrásra törzsasztalunktól – aligha kockázatos. Csárda palánkjához kipányvázni kecskénket, miközben mi magunk nyíllövésnyire eltávolodunk, hogy valamivel felfrissítsük magunkat – talán nem túl merész vállalkozás. Falusi bolt előtt korláthoz kötni gépünket bevásárlás idejére (közben fél szemmel a kétkerekűt vigyázva) – bátor cselekedet, de nem ér fel a tatárjárás veszedelmeivel. Alkalmi tolvaj, kinek nincsen kéznél eszköze a sodrony vagy a zár megbontásához, egykönnyen nem lovasíthatja meg kedvenc jószágunkat.
