Eredeti kenőanyagáról nem tudok biztosat mondani – nehezebb olajnak látszott –, mindenesetre szépen gyűjtötte a port. Már a kezdetektől gondosan ápoltam, havonta-hetente, illetve minden hosszabb kirándulás után buzgón tisztogattam, kenegettem. Rozsdának ezalatt színét sem láttam, viszont a jóféle olajba ragadó homok és por titkon reszelgette féltett kincsemet. Így aztán, mielőtt észbe kaphattam volna, elhasználódott, már 500 km után megereszkedett. Nyúlása szakaszosnak tűnt: először nagyobb mértékben kopott, de azután viszonylag hosszú ideig bírta, és már csak kis mértékben, egyenletesen nyúlott. Ebben közrejátszhatott az is, hogy élete vége felé jó minőségű, molibdén-szulfidos, majd teflonos olajjal ápolgattam. Már 1500 km táján le kellett volna cserélni, de azután még 500 kilométert futott. Javára kell írnom, hogy soha nem hagyott cserben, nem nyílott szét, nem szakadt el. Emlékét híven megőrzöm.
A váltásnál (Prowheel hajtóművel és Shimano fogaskoszorúval használtam) semmi különöset nem tapasztaltam: tette a dolgát, csendben, észrevétlenül, ahogy kell. Nem viselkedett másként, mint bármely más olcsó lánc, amit valaha kipróbáltam. Patentszem nem volt hozzá, erről nem tudok mit mondani. Szétszedésnél a csap, ahol megbontottam, nem szorult, de nem is engedett könnyen. Gondolom, ez természetes is. Új láncomat (lásd Sram PC-10 lánc vélemények) éppen olyan hosszúra kellett szabnom, mint ezt (114 szem).