Kényelmesebb, mint a puszta vas, és még a gyárilag szerelt olcsó markolatokat is lekörözi. Alig kopik, alig piszkolódik, s ha mégis, nemigen látszik meg rajta. Könnyen tisztítható. A vizet nem szívja magába. A gyártó ügyelt a méretekre: revoshift váltókarhoz rövidebbet, rendes karhoz hosszabbat kínál. Ha valaki ad a módira, többféle színösszeállításból választhat, és beszerezhet akár virágmintásat is. Kapunk hozzá dugót, nem kell attól tartanunk, hogy a kormányrúdba pók költözik.
Mi tagadás, nem mutat valami jól (de azért lehet szeretni). Több darabból van összeragasztva, szerencsére jó erősen, mégis okot ad a gyanakvásra a szétesést illetően. Elforog, elmozdul, ha nem rögzítjük megfelelően (ez talán nem mindenkit zavar). A különböző változatok nem egyenértékűek: nem csupán áruk, megjelenésük, de még anyaguk is különböző. Némelyik válfaj zsírosabb tapintású, csúszósabb gumiból készül. A hozzá adott dugó nem valami híres (inkább dugaszos puskához való).
Az első 40–60 kilométeren nem hívja fel magára a figyelmet, és még kesztyű sem kell, hogy előnyeit élvezzük. Anyaga valami szilikonféle: rugalmas és kissé nyúlós, mint bizonyos radírgumik. A tenyér számára kiképzett párnásabb, puhább támasz kényelmes, jórészt elnyeli a rezgéseket. Sajnos hosszabb úton elkerülhetetlenül jelentkeznek a kerékpározás mellékhatásai, és ezen semmiféle markolat nem tud változtatni. Akár kesztyűben, akár anélkül, ettől a fogantyútól is zsibbad a tenyerem, de mivel nem rögzítettem mozdíthatatlanul, tudom forgatni, különböző helyzetekben markolászni, s ez valamit segít. Vitathatatlanul jobb, mint az eredeti, gyárilag szerelt fogantyú, ami egyik saroktól a másikig (akárhogy forgattam is) kockásra mintázta a kezem.
Amúgy felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban. A fogását kellemesnek nem, de kellemetlennek sem mondanám. Tapintása szárazon leginkább a műszarvas műbőréhez hasonló, izzadt kézzel vagy esőben markolászva pedig egy langyos béka háta jut róla eszembe. Vizesen mintha síkosabb lenne, de jól megragadva nem csúszkál különösebben, mert a felülete finoman érdes. A víz éppen ezért nem pereg le róla könnyen, de szerencsére nem is ragaszkodik hozzá.
Szinte semmit sem változott fél év alatt, ami nem csoda, hiszen a szilikon jószerével elpusztíthatatlan. Nem szakad, nem repedezik, de még csak nem is nyúlik vagy zsugorodik. Kopást nem venni észre rajta, ellenben ledörzsölt belőle egy keveset a beton (eldőlt a gép), de ezt csak közelről venni észre. Nemigen látszik rajta az elpiszkolódás sem, s ha mégis, könnyű orvosolni. Tiszta vagy mosószeres vízzel lemosható, szerves oldószerekkel azonban inkább ne próbálkozzunk. Az anyag alighanem kibírná, a ragasztás azonban valószínűleg károsodna. A kormány végébe illesztett dugók sem szeretik a benzint és hasonlókat. Mellesleg ezek a dugók hajlamosak kicsúszni a helyükről, ezért jó ha időben teszünk ellene.
Szerkesztés (az eredeti vélemény hozzáadva: 2011-07-13, 8:30)
Szeretek a dolgok mélyére ásni, így aztán alaposabban utánajártam, miből is készül a markolat. Részletesebb adatokat nem találtam, de annyi biztos, nem szilikongumiból, hanem egyfajta műanyagból. Pontosabban fogalmazva gumiszerű elasztomerből: sztirol/etilén-butén/sztirol polimerből. Véleményemen emiatt szerencsére nem kell változtatnom.
Szerkesztés vége
Gyárilag szerelt olcsó, kényelmetlen markolatok leváltására.
