- Kereken 120 éve része életünknek, ilyenformán szakadatlanul változó világunkban az állandóság kicsiny darabját képviseli.
- Jó minőségű anyagokból készül, és a gyártó ügyel minden részletre. A fém alkatrészekbe valóban nem harap a rozsda, a késpengék pediglen élesek, és kosszú ideig tartják is élüket.
És végül, de nem utolsósorban:
- Bicsak nélkül férfiember meg nem lehet. (Hölgyek útitarsolyában ehelyett ajakrúzst találunk.)
- Mintegy száz hivatalos változata létezik, köztük számos vadhajtás, nem is beszélve a tetemes mennyiségű hamisítványról.
- Újszerű típusait digitális eszközökkel, golyóstollal, lézermutatóval, nagyítóüveggel, világítással stb. szerelik fel. Ezek a félig-meddig rendhagyó bicsakok többnyire kényelmetlenül használhatók, így inkább csak a különcök és a gyűjtők számára van jelentőségük.
- Veszélyes eszköz, teszem azt, meg is vághatjuk magunkat vele.
- Hivatalos neve (Schweizer Offiziersmesser) nem német ajkú számára valóságos nyelvtörő.
És végül, de nem utolsósorban:
- Bicsaknak nem valami nagy. A hosszabb penge is csak 60 milliméteres. Ilyen kis szerszámmal komolyabb feladatot hogyan oldjunk meg?
A szóban forgó bicsakló kés ősét Karl Elsener alkotta meg 1891-ben. Ez az eszköz fából készült nyéllel, egyetlen pengével, konzervnyitóval, csavarhúzóval és lyukasztóval dicsekedhetett. A továbbfejlesztett, immár két pengével felszerelt kés 1896-ban került ki az alkotó műhelyéből. A pajzs és a kereszt csak 1909-ben jelent meg a bicsak oldalán, közvetlenül az után, hogy a vállalkozás a svájci hadsereg hivatalos szállítójává küzdötte fel magát. A svájci bicsakok manapság is népszerűek, a gyártó nagyjából 25 millió ilyen kést szerel össze évente, és legalább 150 országba szállítja őket. Tizenhat ország hadseregében, köztük az Egyesült Államokéban a Swiss Army Knife a harcos szabályszerű felszereléséhez tartozik.
A szabványosnak nevezhető svájci bicsakon a következő eszközöket találjuk: egy nagyobb és egy kisebb késpenge, dugóhúzó, konzervnyitó és kisebb csavarhúzó, sörnyitó, nagyobb csavarhúzó és vezetékcsupaszító, lyukasztó, bicskagyűrű (avagy kulcskarika). A jobban felszerelt késeken fogpiszkálót, fűrészt, halpikkelyezőt, kombinált fogót, ollót stb. is találunk. A szabványos méretű kés 91 mm hosszú és 20 mm széles, borítása vörös színű. Bal oldalán (jobb kezes késforgatót feltételezve) foglal helyet a pajzs a kereszttel.
Ez mind nagyon szép, de mire használhatja a kerékpáros a jó kis bicsakot?
Kirándulásokon például nehezen mellőzhető. Próbáljunk csak meg nélküle szalonnázni, konzervet nyitni, üvegből dugót kirántani stb. Szalonnasütéshez nyársnak való ágat metszhetünk vele. Gombagyűjtés segédeszköze is lehet. És így tovább.
Összetettebb, jobban felszerelt változataival unalmas óráinkat tölthetjük ki. Áldozhatunk a személyi higiénia oltárán: ápolhatjuk például körmeinket, mégpedig valamennyi végtagunkon.
A bringa és kiegészítőinek javításához vagy igazításához korlátosan használható. Komolyabb feladatot nemigen lehet vele megoldani, ilyesmire alkalmasabbak a kerékpáros szerszámkészletek. Eddig csupán a váltók kitérését szabályozó csavarok állításához vettem igénybe, illetve elektromos vezeték végéről hántottam le szigetelést. Szorult helyzetben persze sok egyébre is használható. Hogy éppen mire, azt a helyzet és találékonyságunk dönti el.
Legyen mindig tarsolyunkban, ahogy férfiemberhez illik. Szorult helyzetekből ezzel kivághatjuk magunkat, akár szó szerint, akár képletesen.
