- Teljes Tripla Tiagra ennyiért?
- Jó szögek a vázgeometriában, kissé hosszabb a láncvilla, így akár sárvédő fölszerelése vagy 25-ös gumi sem jelent kihívást neki. :-)
- A meredek fejcső-rövid tengelytáv miatt egész jól irányítható a Dolce 5.2, bár az eleje kicsit ideges a gép hátuljához viszonyítva. Kanyarban érdekesen viselkedik ezért.
- Németek honnan tanultak dizájnolni? Ez gyönyörű. Meg jól hangzik a neve is (figyelem, nevekre érzékeny vagyok.)
- A középső tányér 39-es, így viszonylag jól el vannak osztva elöl az áttétek, 50-39-30, ezen a Tiagra átdobó hibátlanul teszi a dolgát.
- Megkapsz egy gyönyörű gépet, szép és jól működő, bár kicsit nehéz gruppóval, ráadásba remek Shimano gyári kerekkel. Sok, ettől jóval drágább bringát is csak WH-R500-al szerelnek, míg ezen az RS-10-es figyel
- A kerékszettre nem az ebben az árkategóriában "divatos" Lugano vagy drótperemes Zaffiro került, hanem a kevláros hajtogatható. Szép gesztus, és még tömeget is spórol a könnyebb szerelhetőség mellett.
Előnye még, hogy könnyű a váz. Nem kicsit. Tiagrás, aluvázas gép 9.3 kg környékén, azért igen csak jó adat, kerekek-jobb gruppó sokat dobhat az összképen.
Osztja a "nagytestvérek" vázgeometriáját, így tényleg gyorsan reagál, de valahogy az elejét érezni hiperaktívnak a far-részhez képest.
- Az irányítása nekem kicsit szokatlan volt, hosszú távon persze más lehet a helyzet, igaz, az aránytalanságot a hosszú láncvilla miatti kissé tompább far és kanyarban idegesen viselkedő orrész közt már említettem. Néha tényleg bizonytalannak érezni vele a kanyarvételt, de hát. Nem tudom megmondani, hogy hosszú távon mennyire tudnám megszokni az irányítást :)
- Kissé csúnyácska illesztések, de nem súlyos.
:) Szeretek próbálkozni, mert 1-1 rövidebb kör alatt is lehet konstatálni dolgokat. Pl. azt már ránézésre, hogy a Dolce 5.2 nagyon egyben van és gyöngyörű. Aztán kimondva a nevét már az is tetszetős, a dolce után küzdeni kell hogy ne cinquantadue hagyja el az ember száját.
Na de a bicajról.
Ami föltűnő, a remek ár-érték arány. Ezt nem csak a teljes Tiagra felszereltség és RS-10-es kerékszett miatt mondom, hanem a váz miatt is. Németiában rossz vázakat nem matricáznak, egy jó aluvázból remek dolgokat lehet kihozni. És itt figyeltek a részletekre.
A támvillák nagyon elvékonyodnak a nyeregvázcső felé közelítvén, ez fokozza a komfortot, az egyenes kialakítás és viszonylag testes láncvillákkal meg a hátsó traktus merevségével sincs probléma. A "klasszik" 27.2es nyeregcső tovább fokozza a komfortot, így aztán tényleg nincs már helye a "rázazalu" sirámoknak, főleg nem bringás gatyában. Nem vitték túlzásba a csövek túlméretezését, így tényleg nem nevezném rázós vagy kényelmetlennek a vázat, ami nagy előny, mert egy túrázásra-amatőr tekerésekre használt gép ne legyen már rodeóbika.
A kiegészítők szintén alu alapok a cég matricáival, és ez, amellett, hogy teljesen vállalható súly-ár-érték arányú, remek egységes összképet teremt, valamint az árcédulát is kordában tartja.
Engem rövidke ismerettségünk is meggyőzött, amit még a végén külön kiemelnék az 50-39-30 as tripla hajtás párosítása a 11-25-ös kazettával..
4.54. lés 1.2 közt változtatható az áttét, amivel szerintem bátran nekivághat bárki bármilyen terepnek.
Hű, hát.. Menni vele és csapatni. :)
