- könnyű,
- 4 irányból, gyorsan csatolható,
- jól bírja a sarat az Egg Beater 2,
- strapabíró anyagból van (mármint a pedál)
- drága,
- gyorsan kopó stopli,
- feszítés ereje nem állítható,
- szerintem nehezen oldható az Egg Beater 2,
Annó kerestem egy olyan pedált ami még elérhető árban van és nagyon könnyű. Ráadásul marathon függő ironman csimborasszóm is ilyennel tolta mindenhol. Hát akkor én is ilyennel fogom gondoltam. Azóta egyértelművé vált számomra, hogy ő tud biciklizni én meg nem. :)
Alapjában véve ez a pedál egy baromi jó dolog, de leírom nekem, kő amatőrnek miért nem vált be végül.
A kék-túrát csináljuk biciklivel, ahol rengeteg nagyon lassú, technikás, sziklás lejtő és emelkedő van, ami legalábbis részemről megköveteli, hogy lerakjam néha a lábam. Miután ezt a pedált csak beakasztva lehet hajtani, erre ugye nem nagyon van mód. Lefele még hagyján, de felfele lehetetlen nem beakasztani.
Emiatt akkorákat estem (mindig 1-2 km/h-s csúcssebességnél) mint az ólajtó. Potyogtam be bokorba, pocsojába, egyszer még szőlőtőkék közé is. Mindezeket azért, mert kis tempónál le kellett volna tenni hirtelen a lábam, de nem oldott le és elborultam.
A problémás szituációk mindig hirtelen jöttek, amikor nem készülhettem fel a kiakasztásra.
Az utolsó esésem 8 napon túl gyógyuló volt. A fejem előbb ért a földre mint a kezem. A lábam meg természetesen bekasztva maradt. Ekkor döntöttem úgy, hogy leszerelem és lecseréltem egy félig platform, félig SPD pedálra. A magamfajtának az való inkább.
- Amatőröknek csak és kizárólag aszfaltra és nagyon könnyű terepre, ahol van időd a kioldásra.
- Profiknak bárhol jó lehet, bár még az élsportoló pajtást is láttam egyszer zakózni vele amiatt, hogy nem oldott le gyök2 km/h-nál.
