- aluminium pedáltest
- elfogadhatóan tapad
- csapágyak újonnan rágnak
- kikezdi a pedál testét a sólé
- nagyon nehéz
Alapból ez volt a Merida trekkingemen, de aztán áttettem a városimra. A lábam sokszor lecsúszott róla, de nem igazán volt pénz új pedálra, úgyhogy egész télen ezzel jártam. Az első perctől kezdve túl volt húzva benne a csapágy, de gondoltam, hogy majd bekopik, aztán miután még tavaszra sem kopott be, gondoltam beállítom már, meg adok neki zsírt. Szétszedtem, bezsíroztam, aztán elkezdtem összerakni, de akárhogy állítgattam, vagy kotyogott, vagy szorult. Állítgattam, állítgattam, mire azt vettem észre, hogy akárhányszor utánahúzom, mindig ugyanúgy kotyog, de hamar rájöttem, hogy miért. Valamelyik csapágycsésze beesett, így már nem tudtam vele mit kezdeni, szétvertem, a párját meg már meg se próbáltam beállítani. Ennyi a rövid története. Lehet, hogy ha még újkorában beállítottam volna rendesen, és nem hanyagoltam volna el, akkor még máig szolgálna. Ez alatt a pár téli hónap alatt kikezdte az alu felületét a sólé, de ez a használhatóságot nem befolyásolta. A gumi része elég jól tapadt, jobban, mint arról ránézésre gondoltam volna, viszont télen havas cipővel simán megcsúszott rajta a lábam, nem arra lett kitalálva.
évi egy-két családi tekerésre szánt kerékpárra megfelelő.
