Lásd: tapasztalatok.
Lásd: tapasztalatok.
Szállíthatóság: Csak rajtaülve "szállítom". Ezért a nehezebb szállíthatóság - a hossza miatt,- nem gond. A Budapest-Bonyhád távon (210 km kisforgalmú közutakon) kipróbálva, oda-vissza, hétszer. Vagy a BP-Kékestető-BP távon. Hibátlanul teljesített. Én is. Tolni sem érdemes. Annál is jobb, ha tekerem. A hagyományos (normális?) kerékpárnál, sok kilométer után, mindig csak arra vártam, hadd álljak meg, és hadd pihenjek. Ennél inkább arra várok, hogy visszaülhessek és tekerjem. Megálláskor is inkább rajta ülve maradok. Sokat hallottam a vonatos szállítás gondjairól, amíg én is úgy vittem a régi bringámat az országban. Kevés hely a vagonban, magasra emelés a peronról a vagonba egy szűk ajtón keresztül, magas költségek minden utazásnál, függetlenül attól, hogy milyen a szolgáltatás ... stb. Szóval szívesen mentesültem ezektől a kiszolgáltatott helyzetektől.
Teleszkópja nincs. Megfelelő üléspozícióval, a legtöbb rázkódás az ülésen át éri a tested. Az ülés egy kb 8 cm-es zselészerű anyag. Tehát semmi gondod nincs vele közutakon. A 7 bar-os guminyomás ellenére sem. És ez a gép oda való. Füves, köves talajon nem jó sokáig haladni vele. De egy jobb földes út már bejön. A jó aszfalton pedig fenomenálisan gurul és gurul... Minél gyorsabban gurul, annál stabilabban fekszik az úton. Sokkal biztonságosabb érzés, mint a hagyományosak. Ott álló helyzetben is elég egy rossz mozdulat, s fejre állsz, vagy oldalra dőlve esel egy hatalmasat. Minél gyorsabban mész, annál jobban félsz minden mozdulattól, kavicstól. Itt, ha berántom a féket, akkor megállok, s leteszem oldalra a lábam, mint ha egy sima széken ülnék. Nem hittem volna sose, hogy bukó-sisak-párti lévén merek majd a nélkül is tekerni valaha. De ennél, a saját hibámból, nehéz olyan szitut elképzelni, ahol az nagyon kellene. Persze a forgalomban nem csak én vagyok, tehát kellhet, s hosszútávon mindig viszem is. De akkor is ... más.
Gumi: Semmi defekt sem volt a gyári gumival (Kenda Kwest) 5500 km-ig. Nagyon gurul. Télen a jégen és a hóban viszont nem jó! De ezután a hátsót lecseréltem, mert üvegszilánkok kikezdték. Helyette elkezdtem a Continental Comfort Contact tesztjét. Az első, 6000 km-ig viszont maradt a gyári, pedig az többet fordult. Elölre egy Continental Contact 2 került. 1500 km után sajnos megvontam a bizalmamat tőle,mert több helyen, kis lyukakon keresztül látható lett a belső. Nem tudom milyen minőségi szériából származott a Conti, de hosszab utazásomra már nem vittem el. Az ára első osztályú volt, az élete viszont rövid. Bár lehet, hogy városban elhasználom majd. A választás a Schwalbe Durano-ra esett, s ebbe már 7000 km volt mikor lecseréltem. 8 bar-ig pumpálható. Persze erre csak kevesebb benzinkút kompresszora képes. Gondoltam egyszer összeírom, melyik kúthálózatnál van egyáltalán esély arra, hogy ellenőrizzem, vagy rápumpáljak a gumikra, mert csak az időmet vesztegetem némelyiknél, s csalódottan gurulok tovább. Ugye a 6 báros műszerkalibráció már árulkodik. Aztán lehet, hogy nem is megy, vagy nem csatlakozik jól. S ezzel csak időt, s levegőt veszítek.
Télen a Schwalbe Marathon Winter szöges gumijait használom. Érdekes volt látni, mikor elöl felraktam a szögeset, már sokkal jobb lett. Vegyes talajon (száraz, jeges, havas váltakozva) már ez a párosítás is jó. Ha viszont hátul is szögeset rakok, akkor már csak a letaposott hóban kell vigyázni. Az a több centi vastag "massza" teljesen kiszámíthatatlan/ bizonytalan. Jégen és szűz hóban tuti a szöges páros.
Jelenleg a Schwalbe Marathon Racer van elöl is, hátul is. Ez talán a legjobb eddigi.
Kormány: nincs sok fogási pozíció, de nem is hiányzik. Nincs teher a csuklón. Nem kell nagy munkát végezni vele, nem fárad el (10 órás folyamatos utat bírtam nagyon jól vele). Kezdetben folyton remegett a kezemben a kormány. A hosszú karja és a kis kerék miatt nagyon könnyen mozdítható, én nincs rajta a felsőtestem súlya sem a csuklóimon. De idővel megtanultam, hogy nem kell rángatni, csak fogni. Azt viszont muszáj. Legalább 1 kézzel mindenképp. Mert a kis első kereket könnyen megvezetheti valami. De ez sem teher, mert ellentétben a hagyományossal, itt nem kell lazítani, elengedett kormánnyal gerinctornázni… Enni, inni, telefonálni, navigálni így is lehet simán.. Később, amikor visszapillantót szereltem a kormánycsőbe, lecseréltem a gyári gumi markolatot habszivacsosra.
Pedál: ez viszi a lábaim tömegét, nem hasizomból kell fenntartanom rajta. De figyelni kell rázósabb szakaszokon nehogy ledobja onnan a csülkeimet. Illetve emelkedőn, nehogy lepörgessem onnan, mert azonnal megállok. Ezért tetszik a mintás, Alu pedálkeret, amiről nem csúszik csakúgy le a cipő. (Itthon nem kapható Wellgo, LU-948 tipusú.) Itt kell megjegyezni, hogy a hagyományos bringán egy ugyanilyen pedál széttépi a cipőd talpát. Itt is nagy erőt lehet kifejteni a pedálra nyomásnál, de mégse marja bele magát oly mértékben a cipőbe. 11000 km után cseréltem le a Wellgo, LU-C29G tipusúra. Azt pedig további 7000 km után az XLC ultralight PD-M11-re.
Fékek: gyárilag AVID SingleDigit 5 V-fék. 60km/h-ról a lejtő közepén is hamar megállok vele fejre állás veszélye nélkül. Ez cserélődőtt AVID SingleDigit SL-re, 18000 km után.
Áttétel: elöl országúti (verseny) tányérok, hátul montis. 3×9, mindegyik variációt használtam már. Persze keresztbe nem váltok, már csak megszokásból sem. De a hosszú lánc ezt is megengedné. Emelkedőn kell a visszakapcsolhatóság. Lejtőn, vagy lejtős síkon pedig szívesen nyújtom meg az 53 /11-es áttétellel tempót. Induláskor érdemes visszapakolni a fokozatokat 53/17-ig (kb). Aztán, ha odalépek neki, akkor nagyon gyorsul. A sok váltóhasználat miatt megtérül a SRAM x9 használata, s a marokváltója. Nem volt még olyan váltóm ezelőtt, amihez nem kellett volna hozzányúlni (beállítani) 5000 km-ig. 12000 km után egy oldalra boruláskor jobbra esett a gép és eltört a váltó, de javítás után újra száguld. 43000 km van benne, igaz a görgőit már cserélni kellett.
Emelkedők: A legyőzhető emelkedő kifejezés mindig relatívnak tűnik. Hiába írok %-os emelkedőt, távot. Ezért inkább írok konkrét példát: Budapest, Mártonhegyi út, elejétől a végéig, majd a Normafáig, vagy a János-hegyi kilátóhoz felvezető emelkedő. Esetleg az Orbánhegyi Tamási Áron utca, ami a kitett tábla szerint 21%-os emelkedésű! Vagy Baranya megyében a Zobákpusztára vezető emelkedő, minden oldalról, országúton. Vagy a Gyönygyös és Kékestető távolság az aszfalton (nem a sípályán) felfelé, majd persze lefelé is. Mivel a hajtómű kicsit lejjebb van az ülőmagasságnál, így emelkedőn is elég hatékonyan tudja a szív ellátni vörös nedűvel a lábakat. Tehát lehet hegyet mászni vele.
Autókkal való (v)iszony: jó, mert nagy ívbe kerülnek! Óvatosak velem. Vagy mozgássérültnek néznek, vagy valami másnak, mindenesetre emberszámba vesznek. Jobban tartanak tőlem. Egészen más mint a hagyományossal. Ott elég, ha ránk ijesztenek, s már repülünk is. A kocsinak semmi baja nem esik. Ezzel, ha a kocsi alá kerülők, akkor ő is ottmarad (a szegény autós). A láthatóságot viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ha időben észrevesznek, felkészülnek rád. Még nappali fényben is számít egy fluo anyag, vagy lámpa. Nekem az indukciós lámpa rögtön bekapcsol indulásnál, elől és hátul is. Szerintem ez is számít, mert így mozgásban levő járműnek néznek, ami jó.
A vázzal semmi gondom. Szép és formás. A legkönnyebbek között van. Emellett terhelhető. A "hajtó" lehetne akár 130kg-os is. Itt van tehát 60 kg előnyöm. A vázforma LWB (Long Wheel Base - Hosszú tengelytávú) és ülősebb fajta, (nem fekvősebb). Mivel városban is használom, ez szuper. Kicsit „biciklisebb a forma”. Ennél nem kell teljesen újra tanulni a biciklizést. A próbánál eleve már csak ezekkel a tipusokkal barátkoztam. Az ilyenek közül, pedig akárhogy nézem is, ez az egyik legjobb.
Az alkatrészek pedig, ahogy látom, már nem igazán tunningolhatóak gazdaságosan. Egy nagyon jó válogatás van rajta, ami jól megy.
De nem akarok ebből reklámszöveget gyártani. Semmi részesedésem sincs a cégnél. Vannak hátrányai is: álló helyzetben is fogni kell a kormányt, ha rajt ülsz, mert könnyen elfordul és felborul (tragédia ). Tolni is csak két kézzel biztonságos. A tárolása nem gond. A lezárásra sok variációt ad a hosszú váz. A fordulási nehézségére pedig azt szoktam mondani, hogy jó irányba kell elindulni, s akkor nem kell forgolódni. De eddig mindenhonnan eljöttem vele.
Fekve tekeréshez, túrázni, világot nézni (közben is lehet rajta), városi cirkálásra, munkába.
