Üreges szerkezete és erősebb anyaga miatt is szilárdabb, mint a hagyományos tengely. A gyorsszorító jó eséllyel egyben tartja törés esetén is.
Nem csereszabatos a 3/8” átmérőjű hagyományos tengellyel, így a különböző tengelyekhez tartozó menetes szerelvények sem cserélhetők fel. A szerelt tengely kónuszai nélkülözik a porvédő tárcsát. A hiányzó porvédők pótlása, felszerelése nem olyan munka, amit csak úgy össze lehet csapni.
A belépő szintet képviselő menetes hátsó agyak esetében a tengely „közönséges” edzett acélból készül, nem eléggé erős. A hajtás oldalán nyilvánvalóan túl van terhelve: a csapágy, a fogaskoszorú miatt, távolabb van a tengelyvégtől, ezért a tengely előbb vagy utóbb meghajlik valami nagyobb bukkanó, gödör stb. kapcsán, és igen nagy erő, pl. ütés hatására el is törhet. Nem lehetetlen, hogy testesebb bringás alatt a nagy súly miatt is hajlik.
Legegyszerűbb megoldás a csere, a jobb minőségű ötvözetből készült, erősebb tengely lenne. Sajnos ilyet jelenleg nemigen lehet beszerezni, hacsak nem a szóban forgó csőtengelyt. Fájdalom, de a kétféle tengely nem csereszabatos. (Felületi kezelésük stb. is különbözik, mindez azonban használati értéküket kevéssé befolyásolja.) Az angolszász hagyományok szerint készülő tömör tengely 3/8” (kb. 9,5 mm) átmérőjű, míg a csőtengelyt metrikus lépték szerint gyártják, átmérője 10 mm. A megkülönböztetés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy életünket megkeserítse. Mintegy kárpótlásként a csőtengely jobb minőségű ötvözetből készül, kevésbé rideg, kevésbé hajlamos a törésre. Hosszúsága általában 140 mm, van azonban ennél 5 milliméterrel rövidebb, illetve hosszabb csőtengely is.
Az eddig leírtak alapján kitalálható, milyen feladatra vállalkoztam: a hagyományos tengelyt cseréltem csőtengelyre. A szerelés nem látszott nehéznek, a porvédő tárcsákkal azonban meggyűlt a bajom. A csőtengelyhez illő kónuszokat sajnos nem szerelik fel ilyennel. Mivel a hagyományos kónusz átmérője éppen úgy 17 mm, mint a csőtengelyesé, kézenfekvőnek látszott lehúzni amonnan, feltenni emide. (Vannak, akik megengedhetetlennek tartják az ilyesfajta műveletet, de szükség törvényt bont.) Sértetlenül leszedni, helyükre pöcögtetni, pontosan beállítani egyáltalán nem volt könnyű ezeket a kis vacakokat.
Az új csőtengely megfelel a várakozásnak, habár (érthetően) nem ugráltam vele, hogy tűrőképességének határait kipuhatoljam. Kicsit szokatlan a hátsó kerék rögzítése gyorsszorítóval. Legutóbb talán 10 éve volt dolgom ilyen szerkezettel. Imbuszos szorítót vettem, ez mégis csak jobban hasonlít a régi csavaros rendszerhez, és talán jobban is tart, mint az excenteres.
Itt és most a hagyományos tengely kiváltására ajánlom. Ezzel felszerelkezve kevésbé fenyeget a tengelytörés veszélye. Ha mégis beüt a vész, kisebb a baj: a tengely darabjait jól-rosszul összetartja a gyorsszorító, így azután jó eséllyel elvonszolhatjuk magunkat akár egy műhelyig, akár hazáig.
Csőtengelyt és gyorsszorítót kovácsolt feszítősarus vagy ejtősarus vázhoz érdemes csupán használni, ha a sarun van váltószem. A tengely, illetve a kerék ez esetben kellő biztonsággal rögzíthető, a hajtás ereje nem képes elmozdítani.
A kazettás hátsóagy – habár erre váltani drágább mulatság – valószínűleg jobb megoldás, mint a tengely cseréje. A kazettás rendszernél a terhelés egyenletesebben oszlik meg a tengely két vége között, ennélfogva tengelytörés is ritkábban fordul elő.
