A Velotech 3 LED (leánykori nevén Tajvani Macskaszem) első és hátsó villogó külön-külön is megvásárolható, de párban is kapható. Az alkatrészek ugyan csereszabatosak egymással, a gyakorlatban azonban csak a rögzítőbilincsek felcserélésének van némi értelme. (Az első villogó lámpafedele áttetsző fehér, a diódák fehér fényűek, a hátsó villogó lámpafedele vörös, a félvezetők vörös fényt bocsátanak ki. Ha megcseréljük a fedeleket, két vörös fénnyel világító lámpánk lesz.) A rögzítő saruk kétfélék, mivel az első lámpát elvben a kormányrúdra, a hátsót pedig a nyeregcsőre szánták. Ha a villogókat a mérnökök elképzelése alapján szereljük fel, mindkét lámpa „vízszintesen” áll, ha felcseréljük a bilincseket, akkor „függőlegesen”.
A rögzítő bilincs és a saru anyaga puhább, rugalmasabb, a lámpatesté és a fedélé merevebb, törékenyebb műanyag. A rögzítésnek (ha nem erőltetjük, vagy nem történik baleset), csak a rendszeres fel-, illetve leszerelés, valamint az öregedés lehet ártalmára. A lámpatestre (leginkább a rögzítő nyelvre) és a fedélre jobban kell vigyázni, különösen hidegben.
A fedél szorosan kapcsolódik a testhez, lepattintani rendesen csak valamilyen eszközzel lehet. A két alkatrész közé puha, vizet stb. kizáró tömítést szereltek. Az elemtartóban az elemek nem táncolhatnak kedvük szerint: az elektromos érintkezőkön kívül a fedél, illetve a tükör is fogja őket. A lámpa rossz utakon mocoroghat kissé a rögzítő saruban, leesés ellen azonban biztosítva van. Nálam az alkatrészek még nem hullottak szét menet közben, és érintkezési hibákat sem tapasztaltam. A víz stb. nem jut be a szerkezet belsejébe, a levegőben jelen levő nedvesség munkája azonban hosszú idő után meglátszik a tükör foncsorozásán.
A villogókat a kormányrúdon, illetve a nyeregcsövön kívül máshová nemigen lehet felszerelni. Az eredeti bilincsek nagyjából egy hüvelykes átmérőjű csövekhez illeszkednek, kisebb mértékű eltéréseket azonban kiegyenlíthetünk a rögzítő csavar kiengedésével, illetve a mellékelt gumiszalagokkal. Túlságosan sok lehetőségünk sajnos nincsen. Ha eltérő igényeink lennének, arra egyéni megoldásokat kell találni. Első lámpámat például a Cateye hosszú, univerzális rögzítő bilincsével szereltem a homlokcsőre. A villogók szükség esetén övre stb. is felcsíptethetők, erre a feladatra azonban nincsenek rendesen felkészítve.
A villogót két darab 1,5 voltos (AAA méretű) ceruzaelem táplálja. Hasonló méretű 1,2 voltos akkumulátorokkal is működtethető, de számítani kell rá, hogy az akkuk kapacitása kisebb, mint a jó minőségű alkáli elemeké. Az elemek megfelelő helyzetére jelek figyelmeztetnek. A kimerült áramforrásokat haladéktalanul vegyük ki a lámpából, mielőtt kifolyna belőlük az elektrolit.
Ha a lámpa hosszú ideig üzemel egyfolytában, az elemek hamarabb (10–20 óra alatt) kimerülnek, ha viszont van idejük újraéledni két rövidebb menet között, akkor tovább bírják. Jobb minőségű elemekkel 20–30 óráig is kitartanak (télen rövidebb ideig). A villogó módban üzemeltetett lámpák bizonyára hosszabb ideig működnek, pontos adatokat azonban erről nem tudok mondani.
Az első és a hátsó lámpa elektronikája eltérő módon van programozva (a különböző módozatokat nyomógombbal kapcsolhatjuk):
Az első villogó [1] gyorsan villog, [2–3] lassan villog, [4] folyamatosan világít, [5] kikapcsol.
A hátsó villogó [1] gyorsan villog, [2] lassan villog (először a két szélső, azután a középső dióda villan), [3] lassan villog (először a középső, azután a két szélső dióda villan), [4] folyamatosan világít, [5] kikapcsol.
Az első és a hátsó villogó fényét három fehéren, illetve vörösen világító dióda szolgáltatja: mögéjük még tükröt is szereltek. A diódák által kibocsátott fény a recésre mintázott fedélen erősen szóródik. Az előírt 150 méterről észre fognak venni, látni azonban ezzel a mécsessel, az első, fehér fényű lámpával jószerével semmit sem lehet.
