Közel hét év után elhasználódott az elpusztíthatatlan METRO-s bringám, így egy komolyabbat kellett keresni. Országúti akkor még szóba sem jöhetett volna, tekintve, hogy elég sokat túráztam anno bicajjal is, valami masszívabb szerkezetre volt szükségem, valamennyire pénztárcabarát módon.
Hosszas olvasgatás-kérdezgetés után esett a választás teljesen véletlenül erre, egy Caprine Epik 30 tárcsafékes montira :D Az elmúlt kétévben merült már el többször is sárban és több relatíve hosszabb túrát is megéltünk együtt és persze az idő egy picit már meglátszik rajta.
Egy éve már Szeged utcáin tekerek, így esedékessé vált egy külső csere a gyári Maxxis Ignitorról valami aszfaltgumira. (A csere első felütéses defektem után történt, ha már úgy is le kell szedni a felniről...) Azóta az új belső és külső is kicsit lyukas (ezt akár a gyári gumi j minőségének is betudhatjuk). Mivel egy ideje kint van tartva ez a Caprine mtb, az eső/hó/napugárzás miatt a markolatot le kellett cserélnem egy keményebb gumira. Valamint kormánycsapágyat kellett cserélni benne úgy fél évvel ezelőtt, valamiért szétrázódott és bepárásodott (csodálkoztam, hogy nem ipari csapágyas). Összességében meg vagyok vele elégedve, a felnik elég sokat bírnak még most is, egyszer sem kellett deformációval foglalkozni; a váz szinterezése is elég tartós, csak megfelelő elszántsággal lehet leszedni; a váltó pedig elég pontos, és ha még néha kitakarítjuk/megolajozzuk a fogaskerekeket és forgópontokat még hangtalanak is lesznek valamennyire. Nem elefelejtendő, hogy a teleszkóp is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a lock működik kicsi holtjátékkal, bár a keménységállítás inkább dísznek van, de legalább műküdik.