- Az átlagosnál valamivel alacsonyabb áron juthatunk hozzá Vee Rubber belső gumikhoz.
- A terepjárókhoz való tömlő hosszú szelepházzal is kapható.
- Kívül nincsen beporozva.
- A szelepház gumírozott.
- Nálam, ráadásul első alkalommal, rosszul szerepelt.
Vehettem volna éppenséggel fehér feliratú Contit is, de mivel nem fogadtam örök hűséget a márkának, úgy döntöttem, próbát teszek egy Vee Rubber belsővel. Jónak látszott, és ára is valamivel kedvezőbb az átlagosnál.
Természetesen ezt a tömlőt is többféle méretben és többféle szeleptípussal gyártják. A sokféle közül történetesen a következőre volt szükségem: 26×1,75/2,125 (ETRTO 47/57–559), autószelepes. Kapható rövidebb (36 mm) és hosszabb (48 mm) szelepházzal ellátott változat. Utóbbi tömege nagyjából 190 gramm.
A tömlőt átlátszó műanyag zacskóban hozzák forgalomba, ami ugyan nem szép, a csomagolás azonban hasznos, mert nem engedi összeragadni a belsőt hasonló sorsú társaival. A gumira ellenben nem ártott volna szórni egy kis zsírkőport, mert az összehajtogatott tömlő tekervényei hosszabb állásban bizony összeragadnak. A csomagot kibontva előtűnik a tartalom. Tetszetős, ha lehet egy tömlőt ilyen jelzővel illetni. Szépen kidolgozott, egyenletes, sima tapintású, gumiszagú. A szelepház sárgarézből készül, jó hosszúra szabták, kívül azonban gumírozott. Szelepvédő sapkát, fekete színűt, is adnak hozzá. Érzékszervi vizsgálatok alapján nagyjából minden rendben levőnek látszik.
A tömlő felfújva szépen hurkásodik. Nem hasasodik ki egyik helyen, mint a gömböc, míg másik helyen (maradjunk a disznóságoknál) csak a kolbász vastagságát üti meg. Nagyobb nyomáson természetesen jobban megmutatkoznak az egyenetlenségek, az anyag tulajdonságaiban és a falvastagságban mutatkozó kisebb eltérések. A tömlőfal egyébként 0,6 mm vastagságú. A gumírozott szelepház, hiába hosszú, szerelés, pumpálás közben előszeretettel visszacsúszik az abroncsba. Jobb volna végig menetes ház, s rögzítő anya hozzá.
Próbaképpen felfújtam a gumit még szerelés előtt. Minden rendben levőnek látszott. Szereltem, pumpáltam; beállítottam a kecskét a pajtába. Szokásom szemrevételezni a gépet, még egyszer az esti pihenő előtt, hogy ne érjen meglepetés a reggeli indulásnál. A gumim lottyadt, mint a túlérett uborka. Kár lenne szaporítani a szót: a belső szétment sebes álltában, pedig még 3 bar nyomás sem volt benne. Az oldalán, az egyik bordás résznél támadt rajta egy kisebbfajta lék, gyártási vagy anyaghiba miatt. Szerencsére meg tudtam foltozni, s most már arra a kérdésre is tudok válaszolni, hogyan tapad a Vee Rubber tömlőhöz a folt. Nos, ezzel nincsen baj: megfelelően.
Újabb szemle következett: a gumi megint csak puha, mint a szotyós körte. (Kell a változatosság. Disznóságok után zöldség és gyümölcs.) A lék helyét nem tudtam megtalálni. Csak nagy nyomáson lehetett volna a próbát elvégezni. Kockáztatni nem mertem; a gumi esetleg szétrobban, s felveri álmukból a békésen szendergőket. (Nincs elég bajom, még csendháborításért is perelnek.) Elvékonyodott valahol az anyag, vagy igen apró lék lehet a lassú eresztés oka. Tulajdonképpen mindegy. Nem érdemes több esélyt adni az ilyen tömlőnek. Így is csúcsot döntöttem: sorozatban háromszor cseréltem gumit…
Másnap természetesen megtaláltam a hiba okát. Ugyanott, a bordás résznél, az anyag egy kis szakaszon, mintegy a lék folytatásaként, valamelyest elvékonyodott. Nagyobb nyomáson lassacskán ereszti a levegőt. Ragasztható, de terjedelmes folt szükségeltetik hozzá. Nem volt éppen indíttatásom gumijavítással foglalkozni, de azért végére jártam a feladatnak. Szép kövérre fújtam a belsőt: egyelőre nem szakadt szét, és a levegőt sem ereszti. Talán sikerült megjavítanom, bizalmam azonban nemigen lesz a használatához. Tartok tőle, az üzemi nyomást esetleg nem bírja.
Nem lenne helyénvaló egyetlen szerencsétlen eset alapján általánosítani. Bizonyára nem minden Vee Rubber tömlővel van baj. Ami nekem jutott, szépnek, jónak látszott, de sajnos gyengén szerepelt, ráadásul az első találkozás alkalmával. Ha a szerint ítélném meg, mennyi kényelmetlenséget okozott, egy répa sem járna neki. (Sándor György Lyukasóra című darabja jut eszembe: „…mert Bérces tanár úrnál csak rontani lehet... és rég rossz, ha valaki egyessel kezd!”) Újabb példányokat, csak azért, hogy árnyaltabb véleményt alakíthassak ki a gyártmányról, aligha vásárolok. Beérem ezzel a foltozott belsővel… Jobb híján megelőlegezek neki három-három pontot. Sorsáról később még beszámolok, s módosítok az értékelésen, ha szükségesnek látszik.
Szerkesztés (az eredeti vélemény hozzáadva: 2013-10-14, 21:19)
Nagyjából három hónap telt el a rosszul sikeredett bemutatkozás óta. Miután rendesen megragasztottam a tömlőt, nem volt több gondom vele. Megfelelően tartja a levegőt: 3,5 bar nyomásról 3 barra 4–6 nap alatt ereszt le. (Általában hetente szoktam levegőt fújni a gumikba.) Hosszabb használat után majd kiderül, milyen mértékben öregszik stb.
Ára jelenleg már megközelíti a jobbfajta (vagy annak tartott) belsőkét, következésképpen vásárlásnál nem a megtakarításra, hanem más szempontokra érdemes figyelni. Célszerűbb menetes szelepházzal, rögzítő anyával szerelt tömlőt venni, azzal kevesebb baj van gumiszerelésnél, pumpálásnál.
Teljesítményét, leszámítva a fentebb vázolt szerencsétlenkedést, jónak tartom (négy répa), ár érték arányát pedig szintén négy répával díjazom. Kitűnő minősítést nálam nem remélhet: a menet nélküli szelepház kényelmetlenné teszi a kezelését.
Szerkesztés vége
Szerkesztés (utolsó szerkesztés: 2014. 02. 06, 19:43)
Hat év használat után jobb sorsra érdemes tömlőm végét járja. Nagyjából tíz nap alatt elereszti a levegőt, s ha a kerékabroncs nem is ül le a földre, a járgányt már nem tanácsos így használni. Nincs okom ledorongolni a Vee Rubber tömlőjét; az árát nagyjából megszolgálta (19012 kilométert futott). Ám nem veszek többé ilyet, mert vannak öregebb Continental belsőim, melyek még most is sokkal jobban tartják a levegőt. A szeleprögzítő anya hiánya pedig – legalábbis szerintem – bosszantó fogyatékosság.
Szerkesztés vége
Utolsó szerkesztés (2020-02-06, 16:02)
Nagyjából 10 év használat, és 25287 km gurulás után elbúcsúztunk egymástól.
Kizárólag az első keréken futott. Hat év használat után már a szokásosnál rövidebb ideig tartotta a nyomást. Összesen 11 léket kapott, s élete vége felé kétszer magától durrant ki, mégpedig a belső oldalon. A küllőlyukaknál a tömlővédő műanyag szalag kb. 3 mm-rel besüllyed. E kis horpadás elég volt a guminak, hogy megadja magát.
A Vee Rubber tömlője szerintem nem éri meg az árát (alig olcsóbb jelesebb versenytársainál). A jobb minőségű belső gumik tartósabbak, hosszabb ideig tartják a nyomást, és kevésbé hajlamosak „sebes álltukban” kidurranni. Ami pedig a szelepházat illeti: nálam a rögzítő anyával szerelt a nyerő.
Szerkesztés vége
Mondanám, hogy kirándulás, városi közlekedés, könnyebb terepbejárás. Rosszízű tapasztalatom nyomán azonban csak fenntartással merem ajánlani.
