Elképzelni sem tudom, hogy az ismerős kis dobozkák – némi ragacs, ráspolyos lemezke, néhány folt, köztük egy nagyobb, kerekített négyszögletű – miféle igények kielégítését célozzák. Ahány kerekezőt csak ismerek, mind azt panaszolja, hogy jóval előbb fogy el a folt, mintsem végére érne a tubusnyi katyvasznak. No és a nagy folt? Ismerek egy atyafit: ő kettőbe vágja… Habár felütéses defekt esetén szükség lehet ekkora méretre. Egyszer én is rászorultam: a köpenyen ütött kisebb léket fedtem be vele a belső oldalon.
Eljött a nap, amikor elegem lett a tucatnyi üres dobozkából, maradék ragasztókból és egyebekből. Foltot akarok, de sokat! Az eladó csodálkozva pislogott, sőt vissza is kérdezett: tényleg egész dobozzal, száz darabot? Erre gyorsan kértem még 10 darab műanyag szelepvédő sapkát is. (Hitemre, így történt!) Itt van előttem a kis doboz. Az idő múlása (meg a szereléstől szutykos kezem) nyomokat hagyott rajta, és – már majdnem üres!
Van ebből a jóféle foltból többféle méretű is. A legkisebb 16, a közepes 25 mm átmérőjű, a legnagyobb pedig már nem is kerek, hanem kerekített téglalap alakú, 50×25 mm méretű. De ez még nem a Kánaán: motorkerékpárok, személygépkocsik és munkagépek (valamint mohó bringások) számára készülnek óriási, függőpecsét nagyságú FOLTOK!
Van belőlük pirosas szegélyű, fekete szegélyű. Arra gondolnánk, hogy ez valamiféle minőségre utaló jegy, esetleg nemek szerinti megkülönböztetés, de nem így van: a piros jobban mutat, a fekete meg kevésbé feltűnő. (Ha a belső napvilágra kerül, számít az ilyesmi!) A leírás szerint a foltok több rétegűek, és csakugyan: alul lapos, puhább, ragadósabb, többnyire világos színű a folt, felül pedig kissé domborított, fekete. Más szóval a széle vékonyabb, és a közepe felé finoman vastagszik. Hogy a duplán fogazott szegély mire való, pontosan nem tudom. Talán jobban ragad ettől a díszítéstől? Az alsó felületet alumínium, a felső réteget átlátszó műanyag fólia védi.
Huszonöt milliméteres foltocskákat vettem. Hogy miért? Szúrt defektekhez éppenséggel a kisebb is megtenné, de kell egy kis biztonság, ha nem találnám el tökéletes pontossággal a likat. Hurkásabb terepjáró belsőnél amúgy sem sokat számít, ha a folt nagyobbacska.
A gumiragasztás a tea vagy a vízipipa élvezetéhez hasonló szertartás. Következésképpen nem lehet elkapkodni. Ha nem követjük az egyes lépéseket előíró rendet, nem nyújt maradandó élményt. Első lépésként meg kell tisztítani a lék környékét a szennyeződésektől. Erre való kellék a ráspolyos lemezke vagy a csiszolópapír. Második lépésként be kell kenni a megtisztított felületet gumioldattal. Harmadik lépés: várni türelmesen, mígnem a nyúlós ragacsból elpárolog az oldószer. Fel lehet tenni a foltot idő előtt is, de a legerősebb, legbiztosabb kötést oldószer nélkül kapjuk. A lapos, alumínium fóliával védett oldal kerüljön a belsőre, persze fólia nélkül. Negyedik lépés: alaposan lenyomkodjuk a foltot, majd óvatosan lehúzzuk róla (ha tudjuk) az átlátszó műanyag fóliát is.
