A váz olyan masszív, hogy nem tudok semmiféle olyan hatást elképzelni, ami kikezdhetné. Ehhez képest csak "közepesen" nehéz, nem annyira, mint várnánk.
Megfelelő karbantartás, gondozás mellett szó szerint az örökkévalóságig is lehet használni a Mali Viper-t -- persze csak arra, amire igazán való, ld. lent.
A teleszkóp valójában nem állítható, csak rá van téve a jel, de "állítgatásával" érdemben nem történik semmi.
Azon a példányon, amin ültem, már több alkatrész is cserélve volt, nem a gyári, és nem minden illeszkedett pontosan, bár azt nem tudtam megítélni, hogy eleve sem, vagy csak esetleges elhanyagolás miatt kotyogtak.
A váltók nehezen működtek, bár ennek is lehetett oka a rendszeres gondozás hiánya.
Csupán kipróbáltam egy rövid kör erejéig egy ismerősöm ilyen gyártmányú -- és a gazdája szerint legalább tíz éves, és száz tű hosszát azért már megjárt -- bicóját, hozzáteszem, hosszú "állás" után. Azért nem többre, vagy hosszabbra, mert irtó kényelmetlennek találtam ezt a Mali mtb-t, minden tekintetben: túl nagy volt számomra a váz mérete, kényelmetlen volt nekem az ülés, nehéznek éreztem a hajtást, a fordulást, a kormányzást -- mindent. Egyszerűen nem éreztem magam jól és biztosan rajta. Hiába, nem illünk egymáshoz.
Kényelmelen érzésemet pedig csak fokozta bizonyos alkatrészek, pl. a kormány kotyogása.
Nagyon elkötelezett, sőt megszállott túrázóknak (semmiképpen sem átlagembereknek), hiszen nem valósznű, hogy bárhol a világon léteznének olyan nehéz terepviszonyok, ahol ne alkotna maradandót. Napi városi közlekedésre, munkábajárásra, bevásárolni stb. azonban szerintem egyáltalán nem való, mint ahogy versenyzésre sem..
