- A Wheelman váza erősnek tűnik, a festék bírja, nem pattogzik és nem is nagyon kopik egyelőre, de városi bringásként nem is nagyon strapálom. A duplafalú felnik nagyon jól teljesítenek. Elég sokáig tartott nyolcassá alakítanom, közel 1500 km-t tekertem vele eddig.
-
A vázgeometriát nem tudom érdemben véleményezni, nem értek hozzá annyira, viszont szerintem teljesen korrekt módon kényelmes a tartás. Az ülés pedig nagyszerű: Sokáig üléshuzattal használtam, és 90 km-es túra után sem éreztem, hogy fájna a hátsóm. Aztán a huzat elkopott, és 30-50 km után nagyon muszáj volt már leszállnom róla, rendes utcai nadrágban tekerve. Néhány napja pedig biciklis nadrágban és csupasz ülésen megkerültem a Balatont egy nap alatt, és a 207 km után egyedül a csuklóm fájt! (különben aktív tekerési átlag 20,0, abszolút átlag 15 km/h volt). Meglepődtem, de 207 km tényleg csak a csuklómat nyomta! (kesztyűt fogok venni, és a markolat sem a legergonomikusabb kialakítású. Meg hozzátartozik biztosan, hogy csak 65 kilót nyomok a 187 centimmel).
2 napra rá a teljesen egészséges fenekemmel és utcai rövidnadrágban megint fölültem 50 km-re, és 30-nál már jobb volt 5 percenként állva tekerni.
(Bocs a részletezést, én az ilyesmit szívesen olvasom, amikor más segít a tapasztalatával, és nem kell megtapasztalnom) - Jaa és jut eszembe: amióta megvettem (2008-as verzió egyébként, és 6 éve használom is) egyszer sem volt defektem. Nem tudom, min múlik, azért a kilométerek nagy százalékát az utolsó egy évben tettem csak le az asztalra, de az eredeti gyári belsők és külsők egészen eddig nem mutattak gyengeséget :) Kezdek félni amúgy, hiszen mindig elkezdődik valahol... :D
- A váltók a piac legolcsóbb váltói, és eddig kétszer lettek beállítva, meg hangosak, meg megerőltetik a markot, meg nem is feszítik olyan jól a láncot, meg nem is váltanak olyan jól (alig) terhelés alatt, de igazából váltanak végeredményben, szóval én abszolút boldog vagyok a Tourney-val :D
- A hajtókar, meg a műanyagpedál azért érezhetően nem a legerősebbek. EZ igazából egy ilyen olcsó bringánál nem is szempont, csak örülök, hogy már olyan szinten vagyok, hogy ezt biztosan meg tudom állapítani :D A gyári pedált egyébként lecseréltem olyan fémpedálra, aminek az egyik fele SPD, és akár SPD cipővel hajtom, akár utcai cipővel, sokkal jobb érzés a magabiztos fémpedálra lépni.
- Még annyit, hogy a kormányrúd tartóbilincse kétszer is kilazult menet közben, egyik alkalommal egy 70 km-es Balatontúra 30. kilométerénél. Azóta kötelesség az imbuszkulcskészlet. Ezt egyébként érdemes akkor is meghúzni, ha még nem laza. Nagyon kényelmetlen 10 km-t úgy tekerni, hogy a kormányrudat kényszerűen tartom a helyén :D
- Nekem személy szerint fájdítja a szívemet, ahogyan a tiszta fémalkatrészek (kormány, csavarok, csomagtartó) szépen lassan megmutatják rozsdás énüket. Én évente le szoktam takarítani a biciklimet az utolsó alkatrészig, és ilyenkor az apró rozsdafoltokat is mindig megpróbálom szépen letörölni, ami egészen addig jó, amíg nem hagyom kint a biciklit a deres reggelre, vagy amíg nem kap el egy eső. Ez a problémám olyan, hogy megoldása egy 250'000-es bicikli vásárlásában látszódik, csak jól esik panaszkodni kicsit.
-
Ami még érdekes, hogy kb 1500 km után úgy tűnt, hogy csapágyas a bringám. Az a vicces, hogy a balatonkörút legelején kopogott a hátsó agyban valami, azt hittem csapágyas, de jobb ötlet híján folytattuk utunkat. Most szerelőhöz került, és kiderült, hogy a hátsó tengely eltört. Ki lett cserélve, 2500 Ft-ba került a kaland, ami nem vészes. Viszont büszkeséggel tölt el, hogy abszolút amatőr bringásként szét tudtam nyírni a hátsó tengelyt :D
Valószínű egyébként, hogy valami gyártási hiba volt benne, egyáltalán nem hiszem, hogy bármelyik másik Caprine Wheelman hátsó tengelye ennyi idő után eltörne.
Igazából találomra vettem a biciklit, egyáltalán nem néztem utána sehol, hogy mire érdemes ügyelni, de utólag kiderült, hogy kis túlzással kétszer ennyiért vehettem volna rosszabbat is, mint a Caprine Wheelman. Azt szeretem a trekkingben, hogy bár országútival "jobb" túrázni, de ez kényelmesebb, és bírja a magyar utakat. A Balatonkörúton például nekem kényelmesebb volt ezt tekernem, mint egy triatlonos társamnak az országútiját. Persze az országúti előnye akkor jön ki, amikor 5 km/h-t emelni akarunk az átlagon, szóval nem lehet összehasonlítani, de a kényelmes tempónál a trekking jön ki jól.
Városba tökéletes, túrára is nyugodtan. Hogyha sokat túrázol vele, akkor addig mindenhogyan kibírja, amíg el nem kezdesz rajongani a túrázásért, és kezdesz gondolkodni a felsőközépkategóriás bicikliken és egy nagyságrenddel nagyobb beruházáson ;)