Kímélni kell, mert az anyaga aránylag puha. Éles kövek stb. megsérthetik. Gumit szerelni csak kézzel vagy műanyag szerszámmal tanácsos. A fékfelület is aránylag gyorsan kopik. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy év után ki kellene dobni az abroncsot, de nagyon jól látszik rajta a csiszolódás. Valószínűleg addig bírja, amíg ki nem fárad, el nem kopik az anyaga, vagy amíg el nem pusztítjuk valami szerencsétlenség kapcsán.
Az abroncs sugárirányban, a profilja miatt, rendkívül ellenálló, az oldalirányú erőket, a csavarást azonban, értelemszerűen, kevésbé jól viseli. Minden elővigyázatosság ellenére előfordul, hogy rémisztően nagyot zökkenek valami lyukban stb., de a kerekeken, illetve az abroncsokon az események még nem hagytak nyomot. Centrírozni még egyik kereket sem kellett. Az esésekre vagy a feldőlésre nagyon vigyázok, mert ha oldalról verődik valami a kerekeknek, akkor vége a dalnak (korábbi tapasztalat).
Amíg az első defektet be nem gyűjtöttem, eszembe sem jutott, hogy az abroncsokat belül is ellenőrizni kellene. Szerencsém volt, mert csak imitt-amott találtam csúnya, éles peremeket. Ha kényes helyen lettek volna ilyenek, pl. a szeleplyuknál, akkor alighanem gyászolhatnám a belsőmet. Meglepő ez a hanyagság, kívülről semmi sem utal rá: szépen el van dolgozva a felület, beleértve az illesztéseket is.
A gumiszerelés első alkalommal nehezen ment, mert a köpeny még új volt és aránylag merev: levenni nehéz volt, feltenni már egyszerű. A téli hidegben is nagyjából ez a helyzet. A felütéses defektem soha nem volt, de ezt aligha a kerékabroncsoknak köszönhetem.
A rövidebb szelepházakkal bosszantóan sok gubanc van. Nem ritkán csak annyira nyúlnak ki a szeleplyukból, hogy a szelepvédő sapkát rájuk lehet tekerni. A gumírozott házak ráadásul szorulnak, megakadnak a lyukban. Szerelésnél, pumpálásán vigyázni kell az ilyenekre, hogy ne sérüljenek meg, ne mozduljanak el. Ha puha a belső, könnyedén vissza is lehet őket nyomni az abroncsba. A hosszú, kívül menetes szelepházakkal van a legkevesebb gond, a szelepház rögzítő anyával kell őket lefogni, de itt is tanácsos az óvatosság.
A megfelelő fékpofák kiválasztásához tippet adni sem tudok. Magam is kísérletezéssel szoktam megtalálni az alkalmasat. Ha valamelyik beválik, másodszorra már nem lehet kapni, ha pedig mégis, akkor nem úgy működik, mint az előző.