Könnyű.
A Deore tárcsafékek eszméletlenül fognak és parádésan adagolhatók.
Reverb kormányról állítható nyeregcső.
27,5 kerékméret.
All mountain 130-as rugóúttal.
Az ára eszméletlen.
Talán, hogy karbon. Az ár, a súly, a bicikli jellege, a felszereltség összességében vizsgálva.
A véleményem nem lehet egy hagyományos értelemben vett összehasonlítás, mivel nincs mivel összehasonlítanom. Eddig csak 26-os merevfarú MTB kerékpárokat használtam alkalmilag. A próbaút jellege nem tette lehetővé, hogy ez a kerékpár megmutassa igazi kvalitásait, de azért sejtetni engedett egy keveset. Olyan sebességet engedett akár a szűkebb ösvényeken is, hihetetlen magabiztosság érzését adva, hogy fülig ért a szám. Éreztem, hogy dolgozik alattam a bicikli, a csillapítás de csak olyan távoli élményként. Mindezek után meglepett, hogy mégis közvetlenül irányíthatónak éreztem. A fék egyujjas, ahogy fent említettem parádés. Biztos van ennél jobb, de azt a bicikli jellegének megfelelő felhasználási területen nem tudnám értelmezni. Felmelegíteni nekem nem sikerült, persze ehhez rövid volt a próba, de volt hozzá némi súlyfeleslegem, és hát azért ez nem DH-ra tervezett bicaj. Ha már itt tartunk, sok gyártó a 140-150 mm mozgású csillapítással ellátott kerékpárt nevezi All Mountain-nak. Nekem ez a 130-as teló is nagyszerűnek tűnt. Nagyon jól belőtték a mindenes jelleget. Jól mászott, már azokon a nem túl durva emelkedőkön (azért nem is piskóta, saját bicajjal 1x1-ben). A csillapításról már beszéltem. Az is meglepő, hogy ilyen rugóút és finom mozgás mellett nem éreztem lényeges veszteséget a felfeléken. A csillapításról tényleg csak a szuperlatívuszok jutnak eszembe. Kétszer is elugrattam egy-egy dombról. Az egyiket nyugodtan hívhatnám egy bő fél méteres sáncnak, vagy 4-5 métert repültem (az biztos, hogy a bicikli hosszánál többet). Ilyet még életemben nem csináltam. Parádés volt!! Olyan élmény! És ezt elsősorban a bicikli kezelte le.A saját cross bicajommal majdnem biztos, hogy eltaknyolok hasonló sebességnél a teló visszarúgása miatt, esetleg a tapadás vesztés hatására, hogy a tapasztalat hiányát ne is említsem. Itt kitérhetek a kormányról állítható nyeregcső magasságra. Menet közben egy pillanatnyi odafigyeléssel klasszul leengedheti az ember, hogy könnyen beülhessen a nyereg háta mögé. Ez itt jól jött. Bár ez a funkció nélkülözhető, de azért jó, hogy megállás nélkül visszaállíthattam a kényelmes ülő magasságba. Jó volt a váltó. Hátul eleve a sokat dicsért XT, de az első SLX is ügyes. Terhelés alatt is vált, bár azért kerültem. Talán egy kicsit lehetne gyorsabb az SLX, mert olyan egy másodperc is eltelt mire reagált. Hangosabb is volt mint a hátsó XT de ez lehet, hogy elöl normális. Engem a saját képességeim mellett nem zavart, gyanítom, hogy egy átlagos hobbistánál ez lenne a helyzet. Tetszett az áttétel is. valószínűleg aszfalton, mondjuk a terep elérése közben, elégé pörgős (így nem kellően gyors) az első 38-as nagytányér, de egyébként inkább előnyös volt, hogy csak két tányér van. A 24e-36h áttétel elég komoly mászásra adhat lehetőséget, nekem a Kecske-hegyen a 24e-28h-nál sehol sem kellett lejjebb váltanom, csak heccből próbálgatva. A váz kidolgozása az árához méltó. Szép, de egy kicsit furcsa volt, hogy az oldalról vékony felsőcső felülről egy krikett ütőt juttat eszembe (némi túlzással). A bicaj érezhetően könnyű, de talán ez az összkép, legellentmondásosabb pontja. Kezdeném azzal, hogy vajon mennyire kell, hogy karbonból legyen egy ilyen bicaj? Egy országútinál érteném a karbon rezgéscsillapítását, de itt vajmi keveset számít, a gumik a rugóstag és villa valamint a nyeregcső mellett. Tehát a súlycsökkentés miatt alkalmazzák!(?) A bicikli 12,6 kg hivatalosan. Nem nehéz, de az alumínium All Mountain gépek sem sokkal nehezebbek. Vegyük a Merida One-Forty 7.900-et. Csak 0,6 kilóval nehezebb. 150-es (145) rugóúttal, bő 200 ezer forinttal olcsóbban, hogy a felszereltség árkülönbségét ne is említsem. Ha a One-Twenty 7.900-et nézem, aminek szintén 130-as (120) a rugóútja akkor 0,8 kg a különbség és majd 300 000 Ft mínusz, de ott van egy XT-Edition 0,5 kg plusszal (igaz egyszerű nyeregcsővel), de fele áron!! Gyanítom, hogy szórakozás céljára nem éri meg akkora árkülönbséggel bicajt venni. Azért hatalmas élmény hajtani egy össztelós kerékpárt. Olyannyira, hogy álmaimba, a lottónyeremény után a garázsomban kihagyhatatlanul ott fog állni egy ilyesmi bicaj. Egyébként L-es méretben próbáltam, ami a hatból az ötödik (sajnos nem MTB méretezés), így arra számítottam, hogy egy kicsit nagy lesz a 179 centimhez és a 81-es belső lábhosszomhoz, de nem éreztem semmi ilyet.
Tapasztalat nélkül nem ajánlhatom jobban, mint bármelyik vetélytársát. (A BikeRadar weboldalon csak közepes értékelést kapott, de ez azt az érdekes érzést kelti bennem, hogy milyenek lehetnek egyáltalán azok a kerékpárok amik jobbak? Könyörgöm BikeRadar, vágjatok hozzám egy ilyen Ghostot ha már megtartani nem akarjátok!) Tény, hogy kétségesnek látom az ár-érték arányát. Valószínűleg, egy 4-500 000 forint közötti alu össztelós kerékpár is megadja ezt az élményt vagy annak nagy részét, ha jól van beállítva. Egy gombnyomásra állítható nyeregcső meg azért nem ennyire drága.
