- Zárt váltómű
- Halk
- Egyenes "lánc"-vonal
- Hosszú élettartam
- Hatékony
- Törődésmentes
- Szíjhajtással kompatibilis
- Delejes, könnyen programozható
- Álló helyzetben is lehet vele váltani
- Nem olcsó játékszer, már-már sznob kategóriába tartozik
- Ha meghibásodik valami, akkor az elektromos alkatrészek drágák hozzá
- Szíjjal használva nem javítható úton-útfélen
- A poros szíj is tudni nyekeregni úgy, mint a kiszáradt lánc.
- Nem lehet terhelés alatt váltani vele
- Bekopási fázis alatt hajlamos megugrani, mint amikor a nyúlott lánc szalajt a fogaskerekeken
- 2-3 kg túlsúly hasonló kategóriájú bringákhoz képest
Triumvirátus: agyváltó, szíjhajtás, Di2. Ha ezek közül bármelyik fennáll, már-már kuriózum kerékpárról beszélhetünk. Eredeti ára megfizethetetlen kategória. Teljesen véletlenül akadtam rá arra az apróhirdetésre, ahol ezt a (teljesen új!) bringát árulták. Nem akartam másik országútit venni idén, de ilyen bringa nem jön szembe minden nap. Így hát kiürítettem a malacperselyt. Már egyedül a kényelmesebb geometriáért megérte megvenni a bringát.
Sosem használtam agyvaltós bringát. A Shimano ezt városi használatra szánja. Szerintem tökéletes rövidebb, hosszabb túrákra és sportcélú felhasználásra is. Anno nagyon örültem, hogy montin bejöttek az 1x rendszerek, végre nem kellett babrálni a folyton elállítódó első váltóval. Outin is egyértelműen előnyös. A klasszikus 50-34/11-32 áttétel kiosztást tudja az Alfine 46/28-al. A motor kialakítása miatt csak speciális Gates 28T fogaskerék tehető fel hátra. Ahogy olvastam az új Shimano léptetőmotor már kompatibilis a többi fogaskerékkel is, így jobban személyre szabható a rendszer. 46-os tányérral 7 kph-tól - 45 kph-ig el lehet tekerni. Nem vagyok versenyző, lejtőkön általában pihenni szoktam, így ez a 11 sebesség bőven elegendő a számomra. A legkisebb mászófokozat talán még térdbarátabb is a hagyományos, kompakt kiosztáshoz képest.
A bringa koskormánnyal és outi bowdenes fékváltókarral van szerelve. A bal oldali csak fékként funkcionál. A jobb oldali az érdekes. A váltó felépítése hasonló a hagyományos váltókarokhoz, itt viszont gombok vannak karok helyett. Nincs szükség mechanikus mozgásra, az "információ" elektromos kábeleken keresztül továbbítódik az agyváltó felé.
A váltás az elején nagyon szokatlan volt. Meg kellett szokni, hogy váltásnál nem teker az ember. Előny viszont, hogy zebránál/hirtelen megállásnál is lehet váltani. Alkalmanként elég ronda hangot hallat az agyváltó. Nem is igazán értek a bolygóműves váltóhoz, valószínűleg ilyenkor nem találkoznak tökéletesen a fogaskerekek és kizökken a rendszer. 6-7 fokozatban gyakrabban találkoztam ezzel a jelenséggel. Ezeknél a fokozatoknál a clutch is működésben van. Ezekben a fokozatokban nem szoktam a szükségesnél jobban terhelni a pedálokat.
A Di2 kiküszönöli a bowdennyúlás miatt elállítódó agyváltó problémáját. A rendszer elemei viszont meglehetősen drágák. Egy-egy Di2 egység 100€ felett kóstál. Próbálok vigyázni a bringára és lehetőség szerint az eséseket/ütközéseket elkerülni. Évi 3000 km-nél nem szoktam többet outival járni. Ha minden igaz, akkor akár 6 évig is el lehetek egy hajtásszettel és éves szinten egy olajcserével. A Di2 kábelek sem jelentenek 100% biztonságot. Párszor előjött az a jelenség, hogy (feltételezésem szerint egy nem megfelelően csatlakoztatott kábel miatt) állásában lemerült az akksi. És üres akksival bizony a móka is abbamarad.
Az elektromos váltás mellett a szíjhajtás is remek játékszer. Rendkívül halk a bringa, gurulásnál szinte csak és kizárólag a gumi gördülési zaját lehet hallani. A rárakódó por miatt ez is igényel némi törődést, de olajra nem kell gondolnunk. Tapasztalataim szerint 8 óra tekerés után vízzel érdemes megtiszítani. Balatonkör végére már eléggé csikorgott, bár elég poros utakon mentem. Esőben remekül érzi magát. A téli tapasztalatokra is kíváncsi leszek, hogy a hideg, jég, hó mennyire befolyásolja a rendszer egyes elemeit.
Városi közlekedésre és sportcélú kerékpározásra hegyen, völgyön, síkságon, akár országúton, akár gravel terepen.
